92 ezer forintos minimálbér?

A minimálbér a jelenlegi 78 ezerről 92 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig 94 ezerről 108 ezer forintra emelkedne jövőre a kormány javaslata szerint. A kabinet a versenyszférára vonatkozóan ötszázalékos béremelést ajánl. Mindeközben Orbán Viktor egyértelművé tette, hogy új munka törvénykönyvére van szükség, amely a munka társadalmi megbecsülését erősíti.

A kormány a minimálbér 92 ezer forintra és a garantált bérminimum 108 ezer forintra történő emelésére tesz javaslatot a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsnak – jelentette be a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). Mindez azt jelenti, hogy az idei legkisebb bér, illetve a szakképzettséget elismerő bérminimum is tizennégyezer forinttal emelkedne jövőre. A kabinet a versenyszférára vonatkozóan 5 százalékos béremelést ajánl 2012-ben, a közszférában pedig a már idén is alkalmazott kompenzációs rendszerrel garantálná, hogy senkinek sem csökkenhet a nettó jövedelme. Az NGM közölte, a kormány kiemelten fontosnak tartja, hogy az adórendszer átalakítása során a munka világának semelyik legálisan munkát vállaló, hátrányosan érintett szereplője ne járhasson rosszul. „Ennek megfelelően az állam ki fogja venni a részét a munkáltatók megnövekedett terheiből. Ezért az állam javasolni fogja, hogy a szociális partnerekkel közösen elfogadott béremelési ajánlás feletti béremelés egy részét a munkáltatónak részben visszatérítse” – áll a tárca közleményében. Eszerint a kormány tisztában van azzal, hogy a béremeléseket követően is lehetnek olyan munkavállalók, akik rövid távon nettó keresetcsökkenést szenvedhetnek el az adórendszer átalakítása miatt. Ezért létrehoznak egy olyan célzott kompenzációs rendszert, amely azokat a munkavállalókat segítené, akik ténylegesen alacsony jövedelemmel rendelkeznek, és nem kapnak „jövedelemkiegészítést” a fekete- és szürkegazdaságból. Az érintett munkavállalóknak a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) kell igazolniuk a pozícióromlást, valamint nyilatkozni arról, hogy nincsen egyéb, be nem vallott vagy nem megfelelően bevallott jövedelmük.

*

Ezt követően a NAV juttatja számukra a kompenzációt, aminek végső összege az éves jövedelem alapján lesz meghatározva, de a munkavállalók előlegben részesülhetnek.
„Természetesen a fenti kompenzációs rendszer működéséhez a kormánynak a bevételi erőforrásokat is biztosítania kell, amelyet a kabinet a személyi jövedelemadó rendszerén belül kíván megtenni. Mindaddig, amíg az egykulcsos adó bevezetése bárkinek is jövedelemkiesést okoz, addig az eddigi adóterheknél alacsonyabb mértékű, átmeneti jellegű hozzájárulást kell fizetni a havi bruttó 202 000 forint feletti jövedelemmel rendelkező munkavállalóknak. Az intézkedés csak az értékhatárt meghaladó részt érinti” – közölte az NGM.
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára az MTI-nek úgy reagált, hogy a munkaadók versenyhelyzetük és költségeik miatt csak akkor tudják emelni a minimálbért, illetve a garantált bérminimumot, ha a béremeléshez állami kompenzációt kapnak. Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke pedig azt mondta: a bérek nettó nominális értékének megőrzéséhez 92 520 forintos minimálbért vár, a garantált bérminimum-javaslatot elfogadhatónak tartja. A havi bruttó 202 ezer forint felett kereső munkavállalók által fizetendő átmeneti hozzájárulás kapcsán a szakszervezeti vezető hangsúlyozta: az eddig ismert részletek alapján úgy tűnik, hogy az igazságosság felé mozdul el a rendszer, és ez „csendes beismerése annak, hogy mégis szükség van a kétkulcsos adórendszerre”.
Mindeközben Orbán Viktor munkaadói és munkavállalói érdekképviseletekkel egyeztetett Matolcsy György gazdasági miniszter és Varga Mihály miniszterelnökségi államtitkár társaságában. A találkozó után a miniszterelnök kijelentette: munkaközpontú munka törvénykönyvére van szükség, amely megvédi a munkahelyeket, segíti az újak létrejöttét, védelmet biztosít a munkavállalóknak, és hozzásegít ahhoz, hogy a munka felértékelődjön, a fizikai munkát megbecsüljék. Az új munkajogi szabályozás kialakításáról a kormányfő úgy fogalmazott: Magyarország jövője a munkában van, ezért a szakszervezeteknek és a munkáltatóknak saját érdekeiken túl elsősorban magyar emberként kell egymáshoz állniuk.
Gaskó István, a Liga szakszervezetek elnöke elmondta: megerősítették őket abban, hogy az új munka törvénykönyve nem eredményezheti a keresetek csökkenését, a rugalmasabb foglalkoztatási feltételek pedig nem ronthatják a munkavállalói biztonságot. A korábbi tervekkel ellentétben nem változik a szabadságolási gyakorlat, sőt, nőni fog a szabadnapok azon része, amelyek felett a munkavállalók rendelkezhetnek. Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége ügyvezető elnöke a találkozó után hangsúlyozta, a munkaadók erős szakszervezeti mozgalomban és rendszeres párbeszédben érdekeltek.