A szuverenitásunk a tét

Magyarország szuverenitásának kérdése forog kockán az euróválság miatt, ezért az ősz küzdelmekkel teli időszak lesz hazánk számára – mondta tegnap Orbán Viktor, aki a külföldön szolgálatot teljesítő magyar nagyköveteknek tartott előadást a Külügyminisztériumban.

2011. 09. 08. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A kormányfő figyelmeztetett, hogy a következő időszak meghatározó eleme a pénzügyi válság tartóssá válása lesz, az európai gazdaság, s ezen belül az euró nem kerül ki a folyamatos támadások fókuszából a következő nyolc-tíz esztendőben. Ezért folytatni kell a több mint egy évvel ezelőtt megkezdett változásokat, különben Magyarország visszasodródik a görög útra, és pénzügyi spekulánsok miatt elveszíti szuverenitását.
„Ma már teljesen nyilvánvaló, hogy Görögország a maga államadósságát képtelen visszafizetni, és talpon maradásának feltétele, hogy az ország sorsát meghatározó döntéseket többé nem Görögország hozza. Az is szép eredmény, ha ezekben a döntésekben részt tudnak venni” – közölte Orbán Viktor, hozzátéve, komoly befektetők érdekeltek abban, hogy egy-egy országot folyamatosan a csőd szélén tartsanak. Magyarországnak most arra kell felkészülnie, hogy az eurót megállás nélkül támadások alatt tartó össztűz által meghatározott hangulatban és politikai erőtérben kell majd végezni a munkát. Hozzáfűzte, a várható kihívások, összeütközések elől a kormány nem kíván félreugrani, legyen szó a devizahitelesek kérdéséről, a költségvetésről vagy a köz- és a felsőoktatás átszervezéséről. Orbán Viktor a kétharmados parlamenti többségre utalva kijelentette, egyre nyilvánvalóbbá válik Nyugat-Európában, hogy a következő nyolc-tíz évben a politikai stabilitás lesz a legnagyobb érték, amely óriási előnynyel jár mind a diplomáciában, mind a gazdaságpolitikában.
*
Orbán Viktor kitért arra is, hogy egy ország világgazdasági pozícióját három tényező jelöli ki: a költségvetési hiány, az államadósság és a gazdasági növekedés mértéke. Ez azt vetíti előre, hogy az ezekben jó mutatókkal rendelkező közép-európai térség pozíciói javulnak a következő évben, Magyarország azonban a mostani állapotában nem tartozik Közép-Európához. Éppen ezért a visegrádi csoporton belüli hírnevünk nem olyan, mint volt, a visegrádi államok szemében „szerencsétlen, nyomorult ország vagyunk, amely a vezető pozíciót eljátszotta”. A miniszterelnök hangsúlyozta: Magyarország folytatja az államadósság-csökkentés politikáját, a kormány tartani fogja a 3 százalékos költségvetési hiányt, csakúgy, mint a tíz év alatt egymillió munkahely megteremtésének politikáját.
– Európában mára bevetté váltak azok a nem ortodox gazdasági intézkedések, amelyek miatt a magyar kormányt az elmúlt egy évben össztűz alá vették – mondta Orbán Viktor. Bár a bankadó miatt „kis híján keresztre feszítettek minket”, mára tizenkét európai állam vezetett be bankadót. Bár a különadók miatt perben áll Magyarország, egyre több európai állam ró ki különadót egyes ágazatokra, és ma már „minden második miniszterelnök munkaalapú gazdaságról beszél”. Kifejtette azt is, hogy minden olyan törekvést meg kell próbálni visszaverni, amely az egységes európai adózás irányába mutat, az ugyanis ellentétes a magyar érdekekkel.
A miniszterelnök arra is felhívta a figyelmet, hogy a következő 15-20 év a szövetségkötések versenyéről fog szólni. Az a jó külpolitika, amely nem kérdőjelezi meg a transzatlanti elkötelezettséget, de emellett a lehető legintenzívebb együttműködésre törekszik Kínával, Oroszországgal, az arab világgal és a felemelkedő közép-ázsiai térséggel. Közölte, a közeljövőben magyar delegáció látogat Szaúd-Arábiába (amelynek labdarúgóit korábban leterroristázta Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök). Orbán Viktor szerint a hidegháború végeztével megszűntek a „blokkszerű”, ideológiai alapú szembenállások. Emlékeztetett az Egyesült Államok és Kína, illetve Németország és Oroszország mély gazdasági kapcsolataira. Kovács László volt MSZP-s külügyminiszter felvetésére, miszerint Kína lehet partner, de szövetséges nem, Orbán Viktor úgy reagált: „ez egy generációs probléma közöttünk”.
Az előadás végén Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, oslói nagykövet az ország „negatív imázsát” firtatta. Erre válaszul a kormányfő úgy fogalmazott: létezik egy „magyar nárcizmus, kéjjel idézzük
vissza, hogy már megint milyen disznóságot mondtak rólunk a művelt világban, és fel vagyunk háborodva.” Orbán Viktor szerint ez a gondolkodásmód megöl bennünket, az egészséges nemzeti lélek kifejlődésének komoly akadálya.
Felszólalt tegnap Martonyi János külügyminiszter, aki közölte: egy-két hónapon belül elkészül a külpolitikai stratégia, és a tervek között van egy külkapcsolati törvény megalkotása is, amely javítaná a külügyi és a külgazdasági terület, valamint a kulturális diplomácia közötti együttműködést. Martonyi János kitért arra, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem állandó tagságának megszerzése 2012–13-ra nem stratégiai cél, de a tisztség elnyeréséhez vezető folyamat is hasznos az országnak.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.