Jogalkotói szándék szerint a hatos csomag az újabb gazdasági válság kialakulását megakadályozó, az erősebb és szorosabb Európai Unió létrehozását szolgáló törvénycsomag – írja a távirati iroda. A törvénytervezet jelenlegi megfogalmazása szerint az Európai Bizottság gazdasági javaslatait a bajba jutott tagállamok kénytelenek lennének automatikusan elfogadni. Bár Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke méltatta az Ecofin-ülésen elért eredményt, de arra hívta fel a figyelmet, hogy ez hosszabb távon „nem elegendő”.
Eközben kedvezőtlen hírek érkeztek Olaszországról. A Moody’s jelezte: a következő hónapban zárulhat le Olaszország besorolásának felülvizsgálata, ami leminősítést eredményezhet. A hitelminősítő mások mellett a gazdasági kilátások romlására, az adósságválság mélyülésére, a bizonytalan eurózóna-politikai fejleményekre, a rugalmatlan olasz munkaerőpiacra, az emelkedő adósságszolgálati terhekre hivatkozik.
Olaszország esetleges leminősítése nagy valószínűséggel nem hatna közvetlenül a forint árfolyamára – válaszolta a Magyar Nemzet kérdésére Lóránt Károly közgazdász.
*
Lóránt Károly véleménye szerint bár most rendkívül kiterjedt az európai bankok és államok egymás közti körbetartozása – ami a fertőzöttség kiszélesedésével jár –, ám vélhetően most nem Magyarország kerülne a spekulánsok célkeresztjébe.
Rendkívül megosztottak viszont az uniós vezetők a pénzügyi tranzakciókra kivetendő adóval kapcsolatosan. Az új adónem, azaz az értékpapír-, származtatott-termék- és deviza-tranzakciókra kivetett adó legnagyobb európai ellenzője Nagy-Britannia, amely csak akkor lenne hajlandó támogatni, ha globális szinten vezetnék be.
Timothy Geithner, az Egyesült Államok pénzügyminisztere, aki pénteken vett részt az Ecofin ülésen, jelezte: Amerika nem támogatna ilyen javaslatot. Mindazonáltal Németország és Franciaország el van kötelezve a tranzakciós adó bevezetése mellett. Wolfgang Schäuble, Németország pénzügyminisztere elmondta: az EU 27 tagállamára terjesztenék ki az adónemet.
A wroclawi találkozóra az európai szakszervezetek is felkészültek: mintegy 20 ezer ember részvételével szombaton tiltakozó felvonulást rendeztek a munkavállalók szociális juttatásainak megkurtítása ellen.
A rendezők a felhívásukat a találkozó színhelye előtt akarták felolvasni, de erre nem kerülhetett sor, mert a csúcs a tervezettnél korábban befejeződött. Különbuszokkal német, belga, szlovák, cseh, magyar, román és bolgár aktivisták is érkeztek.
Megszólaltak a londoni elemzők is. Hét végi helyzetelemzésükben arra figyelmeztetnek: nem elsősorban a portfólióikban lévő görög adósság veszélyezteti az euróövezet legnagyobb gazdaságainak bankrendszerét, hanem a teljes euróövezeti periféria adósságai, amelyekből csak a német és a francia bankok jóval több mint 800 milliárd eurónyit tartanak.
A JP Morgan szerint az euróövezeti bankok görög államadósság-kitettsége 31,7 milliárd euró, ami egyelőre „kezelhető”, ám a teljes görög adóssággal szembeni külföldi banki kitettség eléri a 97 milliárd eurót, és különösen a francia bankok vannak kitéve a görög magánszektor adósságkockázatának.
De ennél is nagyobb aggály a járvány esetleges átterjedése az euróövezet peremvidékére, lévén a francia és a német bankok teljes görög, ír, portugál, spanyol és olasz adósságkitettsége 841 milliárd euró.
Görögországban szintén felpörögtek az események. Lapértesülések szerint a mediterrán állam nemzetközi hitelezői arra szólították fel a kormányt, hogy 100 ezer fővel csökkentse a közalkalmazottak létszámát 2015-ig. Egyebek mellett ez a feltétele annak, hogy folytatódjanak a tárgyalások az újabb hitelrészlet folyósításáról. A To Vima lap online kiadásában arról számolt be, hogy a trojka: az Európai Bizottság, a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Központi Bank 15 pontos takarékossági intézkedés bevezetését sürgette a görög kormánytól „itt és most”. Ezek eredményétől függ, hogy megkapja-e Athén a tavaly májusban összeállított első, 110 milliárd eurós hitel soron következő hatodik, 8 milliárd eurós részletét.
Athén már több olyan intézkedést foganatosított, amellyel csökkenthető az államháztartás tetemes hiánya – egyebek mellett a közalkalmazotti létszám 80 ezres csökkentését ígérte –, a nemzetközi hitelezők azonban elégedetlenek a reformokkal.
Fizetési problémák miatt a svájci Roche leállította a gyógyszerszállítást néhány görög kórháznak – erősítette meg tegnap a svájci gyógyszergyár szóvivője a Wall Street Journal értesülését. A svájci vállalat vezérigazgatója előzőleg a lapnak elmondta: vannak olyan kórházak, amelyek három-négy év óta részben, vagy egészben nem egyenlítették ki számlájukat. Hasonló lépésre készül a Roche Spanyolországban is, de Olaszországban és Portugáliában is vannak fizetési problémák.
origo.hu
A részegen verekedő Magyar Péterrel jutott teljes mélypontra a magyar baloldal
