Júliusban az ipari termelés 0,8 százalékkal nőtt az előző hónaphoz képest és 2,7 százalékkal 2010 azonos időszakához képest – tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal a részletes adatokat tegnap. Első látásra optimizmusra adhat okot az, hogy a májusi és a júniusi visszaesés után a GDP-növekedést nagymértékben meghatározó ipar újra emelkedő pályára állt. Még az is elképzelhető, hogy a harmadik negyedévi gazdasági növekedés a második negyedévi stagnálásnál jobb lesz, ha augusztusban és szeptemberben nem romlanak a számok.
Összességében azonban nem beszélhetünk arról, hogy jelentősen javultak volna a növekedési kilátások. – A mutatókból az olvasható ki, hogy az év eleji lendületét elvesztette az ipar – mondta kérdésünkre Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője. Szerinte az sem változtat ezen a helyzeten, hogy az export egy nagyobb megtorpanás után újra öt százalék felett tudott növekedni az előző év azonos időszakához képest. A magyar kivitel fő célországai, az eurózóna és ezen belül Németország ugyanis a lassulás jeleit mutatják, ez pedig a magyar termelési lehetőségeket minden bizonynyal visszafogja a következő hónapokban. Miközben pedig az export a kifulladás jeleit mutatja, a belföldi kereslet továbbra sem indul növekedésnek: az ipar belföldi értékesítése júliusban a statisztikai hivatal adatai szerint 7,3 százalékkal zuhant tavaly júliushoz képest. Szakmai vélemények szerint a kis- és a középvállalkozói réteg küszködik, a fogyasztói kereslet nem tud növekedni, s jövőre a Széll Kálmán-terv kiigazításai is nyomást gyakorolnak a növekedésre, így a továbbiakban sem lehet számítani arra, hogy a belső kereslet terén nagyobb élénkülés következzen be. Az év egészében az ipar 6-6,5 százalékkal nőhet, s a GDP-bővülés jó, ha a két százalékot alulról súrolja.
A borúlátó vélemények mögött az európai problémák állnak. Olli Rehn gazdasági és pénzügyi EU-biztos bejelentése szerint a gazdasági növekedés lassulására kell számítani az uniós országokban.
origo.hu
Magyar Péter asszisztensnek is gyenge volt, most kitombolja magát
