Baka András szerint az Országgyűlésben július 4-én elfogadott törvénymódosítás sérti az alkotmányt, valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló római egyezményt, ezenkívül több ponton ellentétes az AB gyakorlatával és az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéleteivel.
A kilenc pontban megfogalmazott, 19 oldal terjedelmű főbírói beadvány a törvénymódosításnak azokat a rendelkezéseit kifogásolja, amelyekről már a jogszabály előkészítésekor is élénk szakmai és politikai vita zajlott a nyilvánosságban. Az ellenvetések lényege az volt, hogy az ügyészség túlságosan erős szerepet kap az olyan büntetőeljárásokban, amelyeket kiemelt jelentőségű ügyekben indítottak meg. A törvény szerint ebbe a kategóriába tartoznak a korrupciós, a különösen nagy kárt okozó vagyon elleni bűncselekmények és az adócsalások. A jogszabályt a Magyar Közlönyben július 12-én tették közzé, s az másnap hatályba lépett.
A Legfelsőbb Bíróság elnöke helyteleníti, hogy a kiemelt ügyekben az a bíróság is eljárhat, ahol az ügyészség – a legfőbb ügyész döntése nyomán – vádat emel. Szerinte ez a szabály sérti a törvényes bírósághoz való jogot és a fegyveregyenlőség elvét.
*
Előbbi azt jelenti: a törvény megmondja, hogy melyik bíróság illetékes az ügy tárgyalására, ettől az ügyészség sem az ésszerű határidő megtartása, sem pedig soron kívüli eljárás lefolytatása céljából nem térhet el. A fegyveregyenlőség elve úgy értendő, hogy a vádhatóság csak az egyik szereplője a büntetőeljárásnak, nem kerülhet fölénybe a védelemmel szemben. A vád képviselője nem jogosítható fel arra, hogy minden kötöttség nélkül, saját belátása szerint válassza ki az eljáró bíróságot, mert ezzel a vádlott hátrányt szenvedne az eljárásban. Az indoklás szerint az ügyészség azért kapta meg a bíróság kijelölésének jogát, hogy ne a túlterhelt ítélkező fórumoknak kelljen eljárniuk.
A főbíró kifogásolja azt is, hogy az új paragrafusok 72-ről 120 órára emelik a bűnügyi őrizet lehetséges időtartamát. Baka András utal arra, hogy Európa legtöbb országában ennél sokkal rövidebb ideig tarthat az őrizet, s a strasbourgi bíróság szerint legfeljebb 96 óra, vagyis négy nap lehet. Az eljárás alá vont személyt a lehető legrövidebb időn belül ki kell engedni, vagy dönteni kell az előzetes letartóztatásáról.
Nem helyénvaló az a szabály sem, hogy az ügyész döntése nyomán az őrizet első 48 órájában a gyanúsított nem állhat kapcsolatban a védőjével – tartalmazza az indítvány. A védelemhez való jog az eljárás minden szakaszában magában foglalja az ügy megbeszélését, a védekezés előkészítését, a gyanúsított javára szóló bizonyítékok felkutatását, a felkészülést a kihallgatásra és a fogva tartás körülményeinek ellenőrzését.
Baka András fontosnak tartja azt is, hogy a gyanúsítottakat továbbra is 24 és ne 72 órán belül hallgassák ki, garantálják a megfelelő jogorvoslati jogot, s változatlanul mód legyen a tanúk adatainak zárt kezelésére.
Az AB főtitkára, Bitskey Botond kérdésünkre elmondta, hogy még nem tűzték ki a főbíró indítványának tárgyalását.
origo.hu
Ketten lettek itthon euromilliomosok péntek este
