Attalai Gábor hamvait ma délelőtt tizenegy órakor helyezik örök nyugalomra a Magyar Szentek plébániatemplomban. A Munkácsy-díjas textil-, fotó- és grafikusművészt, a Magyar Művészeti Akadémia tagját életének hetvenhetedik évében, július 23-án érte a halál.
A kortárs magyar textilművészet kiemelkedő jelentőségű képviselőjeként tartotta őt számon a kritika és immár a művészettörténet is, a magyar tértextil, a minitextil műfajának kialakulásában meghatározó szerepe volt. Mivel pedig a hatvanas-hetvenes évek fordulója táján a kísérleti textil olyan kényes kérdésekre is válaszokat kereshetett, olyan bátran mozoghatott a határterületeken, mint ahogyan arról festő és szobrász még csak nem is ábrándozhatott, munkásságának hatása nem köthető egy-egy műfajhoz, technikához. Mindig is a szabadságot kereste, s ezért mindig is egyféle kívülállás jellemezte a rendszerváltozás előtti időszakban, jellemző, hogy első tárlatát 1963-ban nem hivatalos kiállítóhelyen, hanem Petri Galla Pál lakásán rendezte, amely az akkori ellenzék, művészeti underground egyik központjának számított, s később is szinte gyakrabban állított ki külföldön, mint idehaza. Jelenleg is két külföldi tárlaton láthatók alkotásai, a rijekai kikötőben Tito néhai jugoszláv elnök hajóján, s Lodzban, a textilművészet egyik legfontosabb központjában.

Zakó, csokornyakkendő, benzingőz – szenzációsra sikeredett a motoros urak felvonulása