Nem felel meg a hazai devizahitelezés gyakorlata a külföldön bevett normáknak, ezért egy bizottságnak alaposan meg kellene vizsgálnia a pénzintézetek működését – mondta lapunknak Róna Péter. A közgazdász az utóbbi hónapokban több fórumon is hangot adott ennek a véleményének, és úgy tűnik, a javaslata meghallgatásra talált. Információink szerint a kormány napokon belül létrehozza az otthonvédelmi monitoringbizottságot, hogy megvizsgálja a hitelintézetek árazási gyakorlatát, emellett Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az Európai Bankfelügyeletet is felkérte, hogy formáljon véleményt a hazai devizahitelezésről. Arra a kérdésre, hogy milyen következményei lehetnek majd a bizottság észrevételeinek, lapzártánkig nem kaptunk választ a minisztériumtól. A Magyar Szociális Fórum egyébként szintén a fent említett európai szervezethez fordult, hogy vizsgálja meg a Magyarországon működő bankokat.
*
A Magyar Szocialista Párt ugyancsak az Európai Bankfelügyelettől reméli, hogy megállapítja, miben tér el a magyar devizahitelezés az európai normáktól. A szocialisták emellett egy kilencpontos javaslatcsomagot is benyújtottak a parlamentnek a devizahitelesek ügyében. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője ennek kapcsán közölte: jó lett volna, ha az MSZP a Gyurcsány-korszak alatt ébredt volna fel, amikor elszaladt a devizában való eladósodás.
A vizsgálatokat sürgetők szerint azért van szükség mielőbbi lépésekre, mert a hitelezési gyakorlat, ezen belül a tartozás mértékének és a havi törlesztőrészletek összegének megállapítása nem átlátható. A lapunknak nyilatkozó Róna Péter és más szakemberek is úgy gondolják, ha bebizonyosodik, hogy a pénzintézetek nem a szabályoknak megfelelően jártak el, akkor nem kizárt, hogy visszamenőleg is érvényesíteni kell az ügyfelek jogait. Persze előfordulhat az is, hogy kiderül: a bankok a törvényeknek megfelelően jártak el, de maguk a jogszabályok nem feleltek meg a nemzetközi normáknak. – Ez esetben bonyolultabb helyzet állhat elő – közölték a szakértők. Egy ilyen döntés után nehezebb lenne megállapítani, hogy kit terhel a felelősség azért, hogy az adósokat kár érte.
A civil szervezetek egy részében szintén felmerült a gyanú, hogy nem úgy működik nálunk a hitelezés, ahogy a tőlünk nyugatra fekvő országokban. Kovács László, a Banki és Végrehajtási Károsultak Információs Irodájának vezetője ezért tegnap nyílt levelet intézett Szász Károlyhoz, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnökéhez. Nehezményezi, hogy „a felügyelet nem kíván belemenni részleteiben a bankok vizsgálatába”. Kovács László szerint ennek oka az, hogy a bankok termékeit bevezetésükkor rendben találták, s az időközben tartott ellenőrzések sem tártak fel hiányosságokat. Ám a levélíró úgy gondolja, a hitelválság kitörése óta nagyot fordult a világ, ezért még mielőtt tömegessé válnak a bankok elleni perek, újra meg kellene vizsgálni e termékeket.
– Tévedés, hogy a PSZÁF előzetesen ellenőrizheti a banki termékeket. Ilyen feladata a törvény szerint nincs – tolmácsolta Szász Károly PSZÁF-elnök válaszát Binder István szóvivő. A felügyelet több kereskedelmi bank és pénzügyi vállalkozás ellen indított közérdekű eljárást, ám ezek nem a devizahitelek létére vonatkoznak, hanem egy-egy jogszerűtlennek tartott szerződési feltételre, például az előtörlesztések indokolatlan korlátozására. Binder István hozzátette: az újabb vizsgálatok már a küszöbön állnak, mivel az otthonvédelmi monitoringbizottság, amelynek a felügyelet is tagja, a miniszterelnök megbízása alapján górcső alá veszi a bankok árazását és a fogyasztóvédelmi elvek érvényesülését. Közben tegnap az MTI tudatta: szeptember 11-ig tv-s és rádiós kampányt indított a kormány az árfolyamrögzítésről. Költségkerete 50 millió forint.
origo.hu
Budapesten egyre nagyobb a veszély
