Az AB ma folytatja a tárgyalást

Nem döntött tegnap az Alkotmánybíróság a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos határozattervezetről. A testület ma folytatja a tárgyalást, ám végleges döntés valószínűleg már csak a kibővült testülettől várható.

Nem született döntés hétfőn a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos határozattervezetről – mondta Sereg András, az Alkotmánybíróság (AB) sajtófőnöke tegnap a Magyar Nemzetnek. – A testület ma folytatja a tervezet tárgyalását – tette hozzá. Arra a kérdésünkre nem tudott válaszolni az Ab sajtófőnöke, hogy ma dűlőre juthatnak-e a bírák az ügyben, vagy erre már csak a testület létszámának bővítése után lehet számítani. Szombaton megírtuk, hogy a határozat elhúzódása azért sem zárható ki, mert szeptember 1-jén öt új taggal bővül a testület, s az ő szavazatuk döntően befolyásolhatja majd a végleges döntést. Sereg egyébként lapunknak nyilatkozva korábban elképzelhetőnek tartotta, hogy a tervezet szövege még változhat.
Az elmúlt hetekben több internetes lap is arról írt, hogy „megszületett” az Alkotmánybíróság határozattervezete a magánnyugdíjpénztárakat érintő törvényről. – Szó sincs újonnan született tervezetről – mondta Sereg.
*
A hétfői napirenden szereplő javaslatot már július 12-én is tárgyalta a testület – mondta szombaton lapunknak Sereg András. Az AB sajtófőnöke a dokumentum tartalmáról akkor sem árult el részleteket.
Hírek szerint a tervezet megsemmisítené a törvény azon pontját, amely megvonja az állami nyugdíjjogosultságot a magánkasszáknál maradt tagoktól. Veszélybe kerülhet az a rendelkezés, amely a munkáltatói nyugdíjjárulékot átnevezte nyugdíj-hozzájárulássá. Paczolay Péter AB-elnök sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta ezeket a híreket.
Korábban megírtuk: bárhogy is határozzon a taláros testület ebben a kérdésben, gyakorlati szempontból az nem változtat a kormány által elindított nyugdíjreform irányán. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője egy televíziós műsorban két héttel ezelőtt beszélt arról, hogy „a kormány nem változtat a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos szabályokon”. A kormányfő pedig már február 2-án leszögezte, „a hazai nyugdíjrendszer végleges formát öltött, s ezt egy alkotmánybírósági ítélet sem változtathatja meg”. Ismert, hogy a kormány 2010 októberében indította el nyugdíjvédelmi programját, amelynek eredményeképpen a magán-nyugdíjpénztári tagok 97 százaléka döntött január 31-ig úgy, hogy visszalép az állami rendszerbe.
Eközben 190 olyan beadvány érkezett az AB-hez, amelyben – többek között a Stabilitás Pénztárszövetség és az MSZP – azt kérték, hogy vizsgálja meg a testület a magánnyugdíjpénztárakra vonatkozó törvénymódosítások alkotmányellenességét. Első körben az AB azt térképezte fel, hogy egyáltalán maradt-e hatásköre a magánkasszákat érintő ügyek vizsgálatára. Erre azért volt szükség, mert a 98 százalékos különadó tavaly októberi bevezetésekor az Országgyűlés elfogadta azt a fideszes törvénymódosító javaslatot, amely az adózással, járulékokkal kapcsolatban, illetve a költségvetést érintő kérdésben szűkítette az AB jogkörét.
Ha az Alkotmánybíróság úgy dönt, hogy a megmaradt magán-nyugdíjpénztári tagok nem jogosultak az állami nyugdíjra, akkor az MSZP a strasbourgi bírósághoz fordul az ügyben – közölte tegnap az Alkotmánybíróság épülete előtt tartott sajtótájékoztatóján Korózs Lajos, szocialista politikus. Az MSZP szerint – fejtette ki – az AB többféleképpen is dönthet. Egyrészt teljes egészében megsemmisíti a törvényt, de elképzelhetőnek tartotta azt is, hogy nem semmisítik meg teljes egészében a jogszabályt, de az a körülbelül százezer ember is jogosult lesz állami nyugdíjra, akik továbbra is magán-nyugdíjpénztári tagok maradtak. Utolsó variációként azt említette, hogy az AB minden az üggyel kapcsolatos beadványt „elmeszel”, és a magánpénztári tagok nem lesznek jogosultak az állami nyugdíjra, ez esetben fordulnak Strasbourghoz.