Tíz vagyonosodási vizsgálatból kilencnél bukkant eltitkolt adóra ebben az évben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A szervezettől megtudtuk: augusztus végéig 833 ellenőrzést fejeztek be, eljárásonként – átlagosan – tízmillió forintnyi közteher megfizetésére kötelezve az érintetteket. Az idei számsor merőben eltér a szocialista kormányok időszakában rögzített értékektől. Emlékezetes, 2007-ben – Gyurcsány Ferenc kívánságára – több mint tizenegyezer vagyongyarapodási eljárás zárult le. Ekkor az ellenőrzések nagyjából kétharmada hozott csak eredményt, pontosan úgy, mint 2008-ban, amikor hatezer vagyonvizsgálatot folytattak le. A tapasztalatok azt mutatták, hogy akkoriban többek ellen is alaptalanul indították meg a nemritkán hosszú hónapokig tartó, kíméletlen eljárást.
A NAV-nál arról érdeklődtünk, manapság miként választják ki az ellenőrzések alanyait. Mint közölték, a hatóság úgynevezett kockázatelemzési módszert dolgozott ki, s az adóhivatal összegyűjtötte az adócsalókra leggyakrabban jellemző kritériumokat. Gyanús lehet például, ha a polgár nem készíti el bevallását, vagy az iratban szereplő adatok lényegesen eltérnek a hatósági nyilvántartásoktól.
*
Felkeltheti a NAV figyelmét egy-egy luxusingatlan megvásárlása, értékesítése, esetleg drága vagyontárgyak adásvétele. Az adóhivatal szemmel tartja a pénzügyi folyamatokat is: a jelentős banki tranzakciók ugyanúgy adózatlan pénzek eltüntetésének lehetőségét vetik fel, mint a kiugróan magas összegű életbiztosítás megkötése. A tapasztalatok szerint az sem sejtet sok jót, ha valaki rendszeresen magánszemélyeknek ad kölcsönt, itt nem zárható ki az uzsorázás. A minimálbéres vállalkozók kiemelt hatósági érdeklődésre számíthatnak, s a NAV-nál vizsgálandónak tartják azt is, miként lehetséges, hogy némely régebb óta működő cég éveken keresztül jelentős veszteséget termel. A hivatalt a polgároktól érkező közérdekű bejelentések is segíthetik.
Az adóhatóság általában azoknál a személyeknél indít vagyonvizsgálatot, akikre egyszerre több, az adócsalás veszélyét magában hordó kritérium is jellemző. Egy ingatlan értékesítése vagy az átlagnál magasabb, de igazolható banki átutalás tehát nem von automatikusan maga után vagyongyarapodási ellenőrzést, miként önmagában a szomszéd – esetleg megalapozatlan, rosszindulatú – bejelentése sem indítja el az adóhatósági eljárást.
A vagyonellenőrzés előtt a NAV több tényezőt vizsgál meg. Elsőként áttekinti saját adatbázisait: elemzi a gyanúba keveredett polgár adóbevallásait, az adófizetéseiről és visszaigényléseiről szóló nyilvántartásokat, valamint az esetleges korábbi eljárások megállapításait. Sok esetben egy másik személy vagyonvizsgálatakor derül fény arra, hogy az illető ismerőseinél, üzletfeleinél is lenne keresnivalója a hivatalnak. Az adóelkerülést feltárni hivatott eljárásban fontos szerep juthat az állami és gazdasági szervezetektől érkező információknak. A földhivatal, az építési hatóság vagy éppen a cégbíróság mutathat rá: a polgár bevallása valótlan, közlései ellentétesek az állami regiszterek adataival. Némelykor az adózási nyomtatványokat árusító üzletek adhatják meg egy-egy eset kulcsát, felfedve például a visszaéléshez használt számlatömbök, hivatalos dokumentumok eredetét.
A külföldi hatóságok megkeresésére elsősorban a nagyobb vagyonokat forgató személyek ügyeinek feltárásakor lehet szükség. Mint megtudtuk, a NAV más államoktól rendszeresen kér adózási, pénzügyi információkat. Egy európai uniós irányelv pedig lehetővé teszi, hogy adóparadicsomi bankszámlák részletes adatait is megszerezhesse a magyar adóhivatal. A jogszabály nyomán olyan – az EU-hoz szorosabb-lazább kötelékekkel kapcsolódó – államok küldenek Magyarországra összesített információkat, mint a Brit Virgin- vagy a Kajmán-szigetek. A tájékoztatók a magyar üzletembereknek kifizetett kamatok összegéről szólnak, s ezekből kiindulva utóbb a NAV a gyanús személyek részletes pénzforgalmi adatait is kikérheti. A külföldi bankszámlákra menekített pénzt és a nemzetközi adócsalókat így érheti utol az adóhatóság.
Leánybúcsún az ellenőrök. Érdekes akcióra szánták el magukat nemrégiben az adóhivatal dél-alföldi regionális főigazgatóságának munkatársai. Az ellenőrök Békés megyében limuzinos városnézésre fizettek be, s úgy tettek, mintha leánybúcsút tartanának. A női revizorokból álló csoport pezsgősüvegekkel és fátylakkal érkezett a helyszínre. A körút után kifizették a limuzin 25 ezer forintos kölcsönzési díját. Az összeget az autóvezető átvette, de nyugtát nem adott. A hatósági emberek ekkor felfedték kilétüket, s közölték a sofőrrel, hogy adóhivatali próbavásárlásról van szó. Később arra is fény derült, hogy a sofőrt nem jelentették be, feketén dolgozott.
origo.hu
Élőláncot alkotva mentettek ki a Dunából egy embert a budapesti rendőrök
