Egyesek szerint az előterjesztés visszavonását Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár kérte, miután találkozott Tarlós Istvánnal, de nem sikerült vele megegyezni az anyagi kérdésekről. Ismert: a főváros azt szerette volna, ha az állam ellentételezi azt az öszszeget, amellyel az önkormányzat az elmúlt években hozzájárult a fekvőbeteg-ellátó intézmények működéséhez, fejlesztéséhez. Erre azonban nincs pénz. Más hírek szerint az előterjesztés visszavonásának az oka inkább az, hogy belátták, a javaslat egyes elemei törvénysértők. Sokan azt a mellékletet kritizálták, amely már most megvonta volna a kórházvezetők önállóságát. Számukra ugyanis beszámolási kötelezettséget írtak volna elő, azaz, szinte minden lépésükről tájékoztatniuk kellett volna az állami egészségügyi háttérintézmények összevonásával létrehozott Gyógyszerészeti, Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetet. A főpolgármester lapunk kérdésére úgy fogalmazott: – Az utolsó pillanatban értesültem arról, hogy az intézmények átadásának nincs meg a jogi háttere, s további egyeztetések szükségesek.
Annak is szerepe lehetett a dolgok alakulásában, hogy miközben az érdekek egymásnak feszülnek, Pesti Imre, a fővárosi kormányhivatal vezetője tényként közölte a sajtóban: az átvett kórházak a kormányhivatalok alá kerülnek. Szócska Miklós egy tegnapi szakmai konferencián úgy fogalmazott: nem száll be abba a „műsorba”, hogy hová kerülnek az intézmények. Ugyanakkor nevet nem említve, de jól azonosíthatóan Pestinek üzent vissza. Azt mondta: „Az, aki most olyanokat üzen, hogy bibibí, enyémek lesznek a kórházak, az valójában a beszállítóknak, és a befolyásos köröknek üzen, hogy továbbra is vele kell tárgyalni. Ez azt mutatja, továbbra is érvényes az a beszállítói érdekrendszer, amely két évtized alatt képtelen volt elérni, hogy központosított beszerzéssel vegyék a kórházak a gyógyszert és az energiát.”
Az előterjesztés visszavonásáról Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász úgy fogalmazott: mindez azt jelzi, hogy tévedtek azok, akik azt gondolták, egyszerű lesz az intézmények állami fenntartásba vétele. Mint mondta, hosszú időt vesz igénybe a részletek megtárgyalása, az erről szóló vita azonban leköti az erőforrásokat. Sinkó Eszter szerint még mindig nem késő visszalépni a tervektől, mert a kórházak átvétele szerinte nem oldja meg az ellátórendszer súlyos gondjait. A szakember úgy fogalmazott a tegnapi konferencián: vészforgatókönyvet kell csinálni az egészségügyben. Az egyébként jó elgondolásokat tartalmazó Semmelweis-terv már nem elegendő. Olyan rossz a helyzet, hogy a belső tartalékokhoz kell nyúlni, s le kell építeni a kórházi kapacitásokat.
Rácz Jenő, a Magyar Kórház- szövetség elnöke úgy fogalmazott, annyira komoly gondok vannak az ellátórendszerben, hogy minden nap halogatás újabb problémákat okoz. Ha már megszületett a kormányzati döntés az intézmények állami működtetésbe adásáról, akkor azt mielőbb, lehetőleg az év fordulójával meg kell lépni. Rácz Jenő hozzátette, körülbelül hatvanmilliárd forint lesz az év végére a kórházak adósságállománya. – Ezt a pénzt ki kell fizetni a beszállítóknak, egyébként még készpénzért sem kapunk árut. Az intézményeknek feltétlenül pluszforrásra van szükségük – szögezte le.
Szerkezetváltás. Körülbelül húsz funkcióváltó kórházzal számolunk, az első körös listára tizenhét került fel, közülük öttel tárgyaltunk, s négy igent is mondott – fogalmazott Szócska Miklós. – Ezek lesznek azok a gyógyintézetek, amelyekben javarészt megszűnik a „hagyományos” aktív ellátás, s helyette például krónikus ápolás vagy éppen egynapos sebészeti ellátás lesz. Bizonyos esetekben funkcióváltást, míg más helyeken erőforrás-koncentrációt kell alkalmazni. A periférián lévő, fenntarthatatlan kórházaknál pedig más intézményhez történő integrációt fogunk javasolni. Az átalakítások még ebben a fél évben megkezdődhetnek – tette hozzá.
origo.hu
Továbbra is várják a bátor és elszánt tartalékosnak jelentkezőket a Magyar Honvédséghez
