A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 135,14 milliárd forint hulladékgazdálkodási bírságot szabott ki a Mal Zrt.-re, a határozatot postázták a cégnek. A Mal a vörösiszap elhelyezésére szolgáló hulladéklerakó üzemeltetésekor bekövetkezett környezetkárosítás miatt köteles megfizetni a horribilis bírságot.
– A törvény mindenkire vonatkozik – jelentette ki lapunknak Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár a bírságot kommentálva. Arra a kérdésünkre, hogy miből fizeti ki a cég a büntetést, azt felelte: a kérdés jó, csak nem helyénvaló, hiszen a bírság mértékének meghatározását ez nem befolyásolja. Kifejtette: a büntetés összegét egy képlet alapján határozta meg a felügyelőség, amelyben az alkalmazott 1,5-es szorzót a halálos áldozatok, a súlyos sérülések és a jelentős környezeti kár indokolja. A felügyelőség a bírság számításánál tekintettel volt a katasztrófa során kiömlött anyag mennyiségére is, a tározóból 1 876 622 tonna vörösiszap és lúgos oldat jutott ki. Az összeg meghatározásánál szerepet játszott továbbá az, hogy ilyen mértékű és kiterjedésű környezeti kár még nem volt Magyarországon.
A Mal köteles a bírságot a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül megfizetni, illetve fellebbezhet a határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnél. Illés Zoltán hangsúlyozta: a bírság történelmi, még soha ekkora mértékű büntetést nem róttak ki Magyarországon.
A Mal 2009. évi adózott eredménye mínusz 362 millió forint volt (a nettó árbevétele 28,28 milliárd). Egy neve elhallgatását kérő szakértő a bírság behajtását ahhoz hasonlította, mint amikor egy hajléktalant büntetnek meg 50 ezer forintra. Egy másik, anonimitást kérő informátorunk szerint feltételezhető, hogy a cég fellebbez a bírság ellen, de a másodfok jogerős ítélete után a fizetésképtelenség miatt a Mal akár állami tulajdonba is kerülhet.
A Kolontár melletti vörösiszap-katasztrófával kapcsolatos felelősség feltárását végző országgyűlési vizsgálóbizottság tegnap újabb meghallgatásokat tartott. Kossa György, a Mal állami felügyeletét ellátó bizottság volt vezetője elmondta: a tározót működtető Mal a katasztrófa előtt sem tervezte az átállást a száraz technológiára, csupán a gátakat magasították volna. Hozzáfűzte: ha a múlt év végére elkészült védőgát már állt volna a gátszakadáskor, akkor a szerencsétlenségnek nem lett volna halálos áldozata. A szakember szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen felelősség terheli az üzemeltető mellett a tározók tervezőit és az építés kivitelezőit.
Baksa György, a Mal Zrt. és jogelődje, az Ajkai Timföld Kft. volt vezetője a meghallgatáson azt mondta, hogy már korábban át akartak állni a száraz technológiára, ám a tulajdonosok a magas költségek miatt ehhez akkor nem járultak hozzá.
A katasztrófával kapcsolatban indított rendőrségi nyomozást idén október 4-ig hosszabbították meg. A foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségének gyanúja miatt zajló nyomozás során eddig 736 tanú hallgattak ki. A Mal jelenlegi vezérigazgatóját, B. Zoltánt, valamint D. József műszaki igazgatót és F. Józsefné, környezetvédelmi és laborfelelőst több ember halálát előidéző közveszélyokozás vétsége és környezetkárosítás vétsége elkövetésének, míg a Mal egyik diszpécserét, Sz. Tibort halálos tömegszerencsétlenséget okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége elkövetésének megalapozott gyanúja miatt hallgatta ki a rendőrség.
A Mal Zrt. Ajka melletti iszaptározójának gátja 2010. október 4-én szakadt át. A kazettából kiömlő, jelentős mennyiségű, magas pH-értékű vörösiszap elöntötte a szomszédos Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely településeket. A katasztrófa következtében tíz ember vesztette életét, és mintegy 120 ember került kórházba. A kiömlő vörösiszap elárasztotta a Torna patakot, és azon keresztül károsította a Marcal– Rába–Duna vízrendszerét.
origo.hu
Orbán Viktor történelmi békemissziója közelebb hozhatja a háború végét
