A főügyészség közleménye szerint a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt 2009 novembere óta folytatott nyomozásban Császyt egyrendbeli magánokirat-hamisítással is meggyanúsították. A gyanú szerint Császy Zsolt feladatai közé tartozott, hogy előterjesztéseket készítsen a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács mint vagyonkezelő döntéseihez. Császy értékesítési igazgatóként vett részt az állami tulajdonú, a külügy kezelésében lévő épület értékesítésének előkészítésében és az adásvételről szóló előterjesztés elkészítésében – áll a KNYF közleményében.
Az ügyészség megállapította, hogy az MNV akkori vezérigazgatójánál, Tátrai Miklósnál 2008. július 15-én Horváthné Fekszi Márta, a Külügyminisztérium akkori államtitkára levélben kezdeményezte a kerki zártkörű értékesítésének előkészítését.
*
Fekszi az iratot olyan tartalommal küldte el, mintha korábban az eladásról nem írtak volna alá semmilyen szerződést, Tátrainak azonban tudomása volt arról, hogy 2008. március 14-én a Diamond Air (DA) ismeretlen tulajdonosi hátterű társaság illetékesével az állam képviselője 23,6 millió dolláros vételárról szóló szerződést írt alá. Tátrai Miklós tudott róla, hogy a vevő 2008. március 17-én 21,3 millió dollárt átutalt a magyar államnak, és az összeget jóváírták az MNV bevételi számláján. Ezt az összeget a 2008. március 17-én érvényes jegybanki forint-középárfolyamon váltották 3,5 milliárd forintra, és erről az ügylet megkezdéséig Császy is tudomást szerzett. A vagyongazdálkodási tanács 2008. július 30-án a zártkörű pályázati eljárás lefolytatásával Székely Árpád moszkvai magyar nagykövetet bízta meg. A pályázatra beérkezett anyagokat Székely és munkatársai 2008. szeptember 10-én átvették, majd azokat a nagykövet 2008. szeptember 11-én kelt átirattal megküldte az MNV Zrt.-nek.
Császy 2008. szeptember 18-án a pályázati anyagokat megismerve észlelte, hogy a DA pályázatában 23,6 millió dollár szerepel ajánlati összegként. Ennek ismeretében a gyanúsított 2008. november 3-án a tanácsnak készített előterjesztésben a cég ajánlataként az időközben meghamisított pályázati iratban feltüntetett 21,3 millió dollárt szerepeltette, ami megfelelt a márciusban átutalt tételnek.
Az előterjesztés nyomán a tanács a 21,3 millió dolláros ajánlattal a társaságot nyilvánította a pályázat nyertesének. Az ügyészség számításai szerint a 2010. szeptemberi jegybanki középárfolyam szerint az eredeti és a meghamisított ajánlat közötti 2,36 millió dollár forintértéke 402,6 millió forint volt. Az ügyészség úgy értékelte, Császy elősegítette, hogy a tanács a valós ajánlatnál kisebb vételárat határozott meg, és ezzel az állam 402,6 millió forinttal kisebb öszszeghez jutott.
Császy Zsolt panaszt jelentett gyanú közlése ellen, tagadta a bűncselekmény elkövetését, és nem tett vallomást. A gyanúsított a kihallgatásáról megjelent ügyészségi tájékoztatás tartalmát vitatva a Magyar Nemzettel azt közölte: megdöbbentette a hatóság sajtóközleménye, amely szöges ellentétben áll a kihallgatás korrekt levezetésével. Mint mondta, szeretné tudni, ki lehet az az ügyészség szerint is ismeretlen tettes, aki hűtlen kezelést követett el, mert egy bűnsegéd-gyanúsított ilyet nem tud megtenni. Császy Zsolt szerint az ügyészségi közlemény azt a hamis látszatot kelti, mintha a magánokirat-hamisítást ő követte volna el. A gyanúsított jelezte, hogy amennyiben a kihallgatás során kért dokumentumokat megkapja, akkor tud vallomást tenni.
Tátrai Miklóst a KNYF februárban különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel, Fekszit és Székelyt pedig bűnsegédlettel gyanúsították meg. Az ügyészég szerint a gyanúsítottak az árfolyamveszteségre is tekintettel összesen csaknem hétmilliárd forint kárt okoztak az országnak a kerki értékesítésével.
A Momentum mehet vissza a balettba ugrálni - videó