Tony Blair öt évvel ezelőtti moszkvai látogatása óta nem járt brit kormányfő Oroszországban. David Cameron jövő hétfői villámlátogatása nem hasonlítható az öt évvel ezelőtti Blair-vizithez. Tony Blair kedélyes, közvetlen kapcsolatot épített ki Vlagyimir Putyinnal. Ezzel szemben Cameron moszkvai látogatása nem sok jót ígér.
William Hague brit külügyminiszter hónapokon át csendes, de intenzív diplomáciával iparkodott enyhíteni a két ország közötti feszültséget, de Cameron nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy az egyik legfontosabb brit vállalat, a BP milyen nehézségekkel küzd az orosz hatósági nyomás miatt, sem azt, hogy az oroszok sosem reagáltak érdemben arra a brit követelésre, hogy adják ki Andrej Lugovojt, aki 2006-ban Londonban meggyilkolta Alexandr Litvinyenkót, a renegáttá vált KGB-ügynököt. A Litvinyenkó-gyilkosság körüli ellentét áthidalhatatlannak látszik: az Egyesült Királyság nem tűrheti, hogy egy idegen hatalom ügynöke Londonban megöljön egy brit állampolgárt, viszont senki nem várhatja komolyan Moszkvától, hogy a brit követelésnek eleget tegyen.
Putyin, aki miniszterelnökként Cameron partnere, már jelezte, őt ez a látogatás nem érdekli, a brit kormányfő Dmitrij Medvegyev elnök vendége. David Cameron moszkvai útjának fő célja, hogy jobb légkört teremtsen a gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez, különösen, miután Putyin jó viszonyt ápol Angela Merkellel, Nicolas Sarkozyvel és Silvio Berlusconival.
David Cameronra közben nyomás nehezedik saját pártja részéről is. Nyolcvan konzervatív képviselő követeli, hogy a kormány álljon a sarkára az Európai Unió integráló törekvéseivel és növekvő pénzügyi elvárásaival szemben, tartson népszavazást Nagy-Britannia és az EU kapcsolata ügyében, és mondja fel a lisszaboni egyezményt, vagy legalább harcolja ki gyökeres módosítását, mindezt pedig koalíciós partnere ellenkezésével szemben.
Megérkezett az első hó; mutatjuk, hol