Az elmúlt egy évben elemzői vélemények szerint csökkent az ország devizafüggése elsősorban annak köszönhetően, hogy a korábbi évekre jellemző kereskedelmi hiány masszív többletre váltott a meglóduló export miatt. Ez jól tükröződik a nettó finanszírozási többlet mutatójában, amely idén az első negyedévben 345 milliárd forintot tett ki. A devizafüggőség úgy tud mérséklődni, hogy a finanszírozás többlete forrást teremt a külföld felé felhalmozott adósság csökkentéséhez. Ez a tartozás négy részből tevődik össze. Arról a svájci frank augusztus eleji árfolyamcsúcsainak idején sok szó esett, hogy a lakosságot és az önkormányzatokat mekkora devizaadósság terheli. Az viszont kevésbé köztudott, hogy az államnak és a hazai vállalatoknak is jelentősek a külföldi pénzben fennálló tartozásaik.
Az ország teljes, 140 milliárd euró körüli külső adósságának „mindössze” egyharmadát teszi ki az állam devizaadóssága. Jól látható tehát, hogy a külföldi adósság nagyobbik része magánadósság, így az államadósság csökkentése önmagában nem elegendő a devizakitettség mérséklésére, és az export sem biztos, hogy képes lesz tartósan orvosolni a kialakult kóros állapotot. A Magyar Nemzetnek nyilatkozó Szegő Szilvia egyetemi docens szerint létre kellene hozni egy devizapolitikai tanácsot Magyarországon, amely a valutakitettség kérdésével komolyan foglalkozna. Az államadósságról például pontosan tudjuk, hogy mikor jár le, a magánadósság devizafedezetéről már nincsenek ilyen pontos kimutatások. – Magyarország állandó devizaszükséglete kiszolgáltatottá teszi az országot a spekulációval szemben – jegyezte meg a szakember.
– A háztartások például csak svájci frankban hozzávetőleg 5000 milliárd forinttal tartoznak a bankoknak. Mivel a valutában felvett kölcsönt az adós forintban fizeti a hitelintézeteknek, s az a beérkező összegekből svájci frankot, eurót vagy esetleg japán jent vásárol, hogy anyabankjának, vagy más külföldi pénzintézetnek továbbadja, ez folyamatos devizakeresletet teremt az országban és eladói nyomás alá helyezi a hazai fizetőeszközt – magyarázta Szegő Szilvia. Elsősorban ennek az igénynek a fedezése érdekében van szükség arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) bőséges devizatartalékokkal rendelkezzen. Ha ugyanis az államnak egyetlen fillér adóssága sem lenne, de hirtelen képtelen lenne a forintot devizára váltani, akkor beállna a fizetésképtelenség helyzete. A helyzetet súlyosbítja, hogy az önkormányzatok is jelentős mértékű devizaadósságot halmoztak fel, ráadásul ez a szektor a törlesztés zömét még csak ezután fogja elkezdeni. A nagyjából 1000 milliárd forintnyi önkormányzati adósságállomány devizatartalma eléri a 60 százalékot, ezen belül a svájci frank aránya 50 százalékos.
– Amikor a boltban külföldi terméket vásárolunk, azzal is növeljük az ország devizafüggőségét. Az a vállalkozó ugyanis, amelyik a kínai inget vagy a németországi vajat kínálja, a tőlünk kapott forintból dollárt és eurót vesz, hogy fizessen a szállítójának. Ezzel a saját forintunk ellen támadunk – hívta fel a figyelmet Szegő Szilvia. Ez a probléma mostanában kissé a háttérbe szorult, ugyanis nagyon kevés a fogyasztásra költhető jövedelem az országban.
– A devizakitettség fogalmát a pénzpiac másra használja, mint amit valójában jelent ez a kötöttség az országnak. A probléma gyökerére jól rávilágít, hogy a magyar vagyon dupláját teszik ki a külföld felé fennálló kötelezettségek – jegyezte meg lapunknak Varga István közgazdasági szakértő. Az MNB nemzeti számlák statisztikájából kiderül, hogy a külfölddel szemben fennálló tartozások mértéke 2009-ben 210 milliárd eurót tett ki, miközben az eszközök, a hazai vagyon 99 milliárd euró körül volt. A devizafüggőség másik vetülete az – hangsúlyozta Varga István –, hogy a magyar gazdaság visszafejlődött, és az ország mára a külföldi vállalatoké lett. – Ha a külföld bezárná a boltot, ez az ország is bezárna – érzékeltette a súlyos helyzetet a szakember, aki szerint a magyar beszállítói kör létezése csak egy legenda, a fajsúlyosabb beszállítói munkákat is ide települt külföldi hátterű cégek végzik, jellemzően kisebb karbantartási feladatok jutnak itteni társaságoknak. – A külföldre termelő vállalatok néhány ezer embernek adnak munkát tisztességes megélhetés mellett, aminek az adott térségekben óriási jelentősége van. A multik exportja jól mutat a GDP-ben is, azonban hozzáadott értéket keveset teremt, az ország fejlődését támogató tartalma csekély – mutatott rá Varga István. Belföldön nem termelünk és nem is fogyasztunk – ez az igazán súlyos kitettség.
Mint mondta, Magyarország külfölddel szembeni kiszolgáltatottságára már a válság előtt is számos alkalommal felhívta a figyelmet az IMF arra hivatkozva, hogy alacsony a jövedelemszint és a megtakarítások mértéke, továbbá az állampapírokat döntően külföldiek vásárolják. Mostanra, hogy a válság az embereket ebből a „kevés pénzükből is kiforgatta” ez a probléma szerinte a négyzetre emelődött. – A kötvénykereskedők, hitelminősítők attól függően, hogy épp mivel akarnak keresni rajtunk, jót vagy rosszat mondanak az országról. Amikor fel akarják értékelni az országot, azt emelik ki, hogy csökkent az ország adóssága, ha elindul egy spekulációs támadás azon van a hangsúly, hogy sokat nőtt a külföldiek aránya az állampapírokban – összegezte a szakember.
origo.hu
Ázsiai kamuprofilok tömegét vásárolta fel Magyar Péter
