Bevásárlás alkalmával a 18–64 évesek 61 százaléka figyeli a leértékeléseket, és igyekszik minél olcsóbban kijönni, 71 százalékuknak pedig az élelmiszer ára még a minőségnél is fontosabb – állapította meg a Kutatócentrum és a Marketing & Média felmérése. Bár az összetevőket a megkérdezettek kétharmada megnézi, csupán egyharmadukat befolyásolja a döntésben, hogy mennyi a választott termék cukor-, só-, szénhidrát- vagy koffeintartalma. Szőke Emília, a Kutatócentrum kutatási projektmenedzsere kiemelte: a nők tudatosabb vásárlók, döntéskor az árat és az összetevőket is jobban figyelembe veszik, a férfiak számára ugyanakkor fontosabb a minőség.
A korosztályokat tekintve az 55 év felettiek vásárolnak tudatosabban, ők jobban figyelik az élelmiszerek összetevőit. A kutatásból is kimutatható árérzékenységnek köszönhetően eredményes lehet a népegészségügyi termékadó bevezetése az egészségtelen élelmiszerek visszaszorításában. A felmérésben részt vevők 98 százaléka egyébként már hallott a hamburgeradóról, körükben viszont csaknem 80 százalék gondolja úgy, hogy a bevezetés fő oka az adóbevételek növelése, nem az egészségtudatosság erősítése. A megkérdezettek csaknem fele szerint egészséges életmódra csak széles körű oktatással lehet nevelni; ezt leginkább a budapestiek és a 35–44 évesek gondolják így. A válaszadók csupán hat százaléka szerint nő az intézkedés hatására az egészségesen táplálkozók aránya. Saját magukkal kapcsolatban már bizakodóbbak: kétharmaduk látja úgy, hogy tudatosabban fog vásárolni, ha bevezetik az új adónemet. A szakember megjegyezte: ennek fő oka azonban, hogy a legtöbben igyekeznek minél olcsóbban kijönni egy-egy bevásárlás alkalmával.

Orbán Viktor üzent Bukarestnek: csak egy feltétellel működne együtt az új román elnökkel