Listát készített a főváros azokról a kórházi ingatlanokról, amelyek az önkormányzat tulajdonát képezik, és az egészségügyi intézmények használatában vannak, az alapító okiratban telephelyként feltüntetve. Ezek az ingatlanok a kórházak alapfeladatainak ellátásához nem szükségesek, ezért a főváros szerint indokolt a használatból való kivonásuk és forgalomképessé minősítésük. Erre azért van szükség, mert ezek jelenleg korlátozottan forgalomképesek, azaz csak rendkívül nehezen értékesíthetők vagy hasznosíthatók nem egészségügyi célra.
A főváros 12 kórházának legtöbbjénél találtak olyan ingatlant, amely bekerült ebbe a körbe. A felsorolásban szerepel a Bajcsy-Zsilinszky, a Heim Pál, a Károlyi Sándor, a Jahn Ferenc Dél-pesti, a Nyírő Gyula, az Egyesített Szent István és Szent László, a Szent János, az Uzsoki, valamint a Péterfy Sándor Utcai Kórház legalább egy ingatlanja.
*
Akad közöttük például üdülő és egykori rendelőintézet is. Van azonban olyan fekvőbeteg-ellátó intézmény is, amelynek használatából öt ingatlant vonnának ki – derül ki a Magyar Nemzet birtokába került előterjesztésből, amelyet Szentes Tamás egészségügyért felelős főpolgármester-helyettes jegyez.
Az ingatlanok további hasznosítása érdekében azokat a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ (BFVK) Zrt.-nek adnák át vagyongazdálkodásba, erről egy következő közgyűlésen dönthetnek. Az azonban biztos, hogy így a szóban forgó ingatlanok nem kerülnének át a fekvőbeteg-ellátó intézményekkel együtt az államhoz.
Ismeretes: már megszületett a döntés arról, hogy a főváros átadja az államnak mind a 12 kórházát. Egy másik előterjesztés szerint 2012. január elseje lenne az átvétel napja, erről azonban egyelőre nincs hivatalos döntés. Számos részlet tisztázatlan még. Az egyik, hogy a kórházak átvétele után melyik állami szervezet felügyelje azokat. Egyelőre úgy tűnik, hogy a kormányhivatalokhoz kerülnek, ugyanakkor egyesek a nemrég számos háttérintézmény összevonásával létrejött Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézethez „telepítenék” a gyógyintézeteket. Korábban volt olyan elképzelés is, amely szerint a Semmelweis Egyetemhez kerültek volna a kórházak.
Kérdés az is, hogy miként viszonyul a kormány ahhoz a fővárosi ötlethez, amely szerint az államnak ellentételezést kellene fizetnie a kórházak „államosítása” után. Egy listát már át is adtak Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkárnak, amely azt tartalmazza, hogy milyen jogcímeken kérnének ellentételezést. A Magyar Nemzethez eljutott dokumentum szerint a főváros elvárja, hogy az állam ismerje el és fizesse meg a kórházi vagyonra eddig elköltött összegeket, köztük a működési ráfordításokat és az eszközpótlást. Vállalja át továbbá a kártérítési kötelezettséget és a kórházak adósságait. Ez az összeg akár százmilliárdos nagyságrendű is lehet.
Mentőautók: dönteni kellett. Több mint 300 autót kellett volna leállítani, ha egy rendeletmódosítással nem emelik 10 évről 13-ra a mentésre használható gépkocsik maximális életkorát – így reagált Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) szóvivője tegnapi cikkünkre, amelyben a rendeletmódosításról írtunk. Lapunknak Toma Lajos, a Mentődolgozók Önálló Szakszervezetének vezetője azt mondta: csak akkor lehetne megengedni, hogy ennyire öreg autókkal vonuljanak ki a mentők, ha szigorítanák a gépkocsik műszaki ellenőrzését. Győrfi Pál szerint azonban most sem futhat ki olyan mentőautó az útra, amely műszaki szempontból nem biztonságos. – Ezt folyamatosan ellenőrzik a műszaki munkatársak, s járműveiknek minden évben komplett, hivatalos, független műszaki vizsgán kell megfelelniük. Egyetlen olyan baleset sem történt eddig, amelyet a mentőautó rossz műszaki állapota okozott. A jogszabály-módosítás nem a legjobb megoldás, de dönteni kellett: ez, vagy sokkal kevesebb autóval közlekedünk – fogalmazott a szóvivő. (Z. N.)
origo.hu
Mérgezés miatt meghalt egy pár Komárom-Esztergom vármegyében
