Idén is lezajlott a Sziget Fesztivál, még hangosabb körülmények között, mint tavaly. A beharangozás során ígérték, hogy a zajszintet folyamatosan ellenőrzik és korlátozzák. Ez bizony nem történt meg. Nem szeretném azt hallani, hogy de igenis mérték, és a megadott értéken belül volt, ez blabla. Ha én – és természetesen nem csak én – hallom ezt hét kilométer távolságban Budakalászon, és hallják ugyanúgy Dunakeszin is, ez minden törvényes keretet túlhalad. A zajkibocsátás ilyen hallhatósággal legalább 130–150 decibel volt. Szerény becslés. A törvény egyértelműen rendelkezik; hogy ne sokat keresgéljenek: 8/2002 (III. 22.) KöM–EüM. Ez lakóövezetben negyven, üdülőövezetben harmincöt decibelről szól 22 és reggel 6 óra között. A nappali érték ennél tíz decibellel magasabb. A decibelértékek nem egyenes arányban nőnek, hanem köbösen! Hányszorosan lépték túl ezt a fesztiválon egy héten keresztül? Higgyék el, nem túlzok, de esténként tíz óra után a függöny lobogott a hangerőtől. Úgy gondolom, a terület tulajdonosának és bérbeadójának kötelessége a törvényeket a szerződő féllel betartatni, a törvényszegés esetén egyrészt hivatalból eljárni, másrészt a hatóságok segítségét kérni. Egész héten nem történt semmi. Ez nemcsak a törvény semmibevétele, hanem a teljes érzéketlenség a lakossággal szemben, akiket pedig képviselni és megvédeni kellene. Különösen furcsa ez akkor, amikor már külön ombudsman foglalkozik a zajjal. Vagy ez csak szemfényvesztés? Hogy akar a főváros tisztességes törvénytisztelő polgárokat, ha nem ezt a példát mutatja? Milyen anyagi érdekek mozognak a háttérben, amelyek a törvényeket felülírják? Készülhettek volna a zajvédelemre, hisz tavaly ugyanez a felháborodás kísérte a fesztivált. Lesz-e mindennek következménye? És mit várhatunk jövőre? Talán vegyük kezünkbe sorsunk irányítását, és vonuljunk tiltakozásul az utcára? Akkor mi szükség az önkormányzatra?
Réti Antal
Budakalász
origo.hu
A Momentum őszödi beszéde – a volt elnök bevallotta, nem ők döntöttek arról, kivel fognak össze
