A nagyobb dinnyetermelő országok mezőgazdasági támogatási gyakorlata eltér az uniós szabályozástól, emiatt az ottani termelők versenyelőnyt élveznek a magyarokkal szemben – mondta Pócs János. Erről a világ egyik legnagyobb vetőmag-forgalmazó cégének termékmenedzsereitől értesült a fideszes országgyűlési képviselő, akiktől azt kérdezte, hogy hol és milyen rejtett támogatást kapnak a termelők a kormányaiktól.
Görögországban egy hektár dinnye termelési költsége körülbelül annyi, mint nálunk, nagyjából másfél millió forint. Ellentétben velünk, ha egy görög termelő igazoltan exportra termel, akkor minden költsége után visszakapja az általános forgalmi adót. Fontos az is, hogy az állam kötelező minőségvizsgálatnak veti alá az exportra szánt árut, és ha annak a minősége nem éri el a kifogástalan szintet, akkor nem engedik ki a terméket az országból. Spanyolország a termelői csoportokat adókedvezménnyel támogatja. Emellett beruházásaikhoz szintén támogatást nyújt, ami csökkenti a termelők költségeit. Fontos eleme a rendszernek, hogy az állam megszabja a belső piacon meghatározott legalacsonyabb árat, illetve szabályozza a termelést. Ha szükséges, akár meg is semmisítheti a túltermelt mennyiséget. Olaszország az unióban engedélyezett egyetlen támogatási formával segíti a termelőket. Ez a tész, amelyet akkor lehet igénybe venni, ha a termelők értékesítési és beszerzési szövetkezést hoznak létre annak érdekében, hogy összefogva előnyösebb tárgyalási helyzetbe kerüljenek beszállítóikkal. A támogatás mértéke a társulás bevételének 4,1 százaléka, amit fejlesztésre fordítanak.
Európán kívül, Tunéziában az exportra termelő területeket adómentes övezetnek minősíti az állam, hogy ezen adóparadicsomokban teljes adómentességet élvezzenek az exportra termelő gazdák. Törökországban a termeléshez szükséges anyagok és az öntözési költségek felét az állam magára vállalja. Az exportra termelt árut akként támogatják, hogy 22 tonna, vagyis egykamionnyi mennyiség után ezer eurót adó-visszatérítés formájában jóváírnak a termelőknek. A termékmenedzserektől kapott információk szerint a magyar termelők és kereskedők tömegesen vásárolnak a törököktől, hogy azután itthon magyar áruként adják el a török terméket a multiknak. Ha Magyarországon szigorúan ellenőriznék a másodlagos élelmiszer-biztonságot, akkor nem kerülhetne be török áru az országba. A jó minőséget ugyanis a törökök kizárólag otthon értékesítik, s csak másodosztályú minőségű dinnyét exportálnak.
Algéria kormánya szintén támogatja a termelést és a technikai eszközöket. Export esetén kikötőtől kikötőig az állam vállalja a szállítás költségét és az új beruházásokhoz az állam kamatmentes hitelt biztosít a termelőknek. Irán kizárólag a saját országának belső fogyasztásával foglalkozik. A dinnye exportját egyáltalán nem engedi, mert felhajtaná az árakat. Izraelben a termelők csak a különleges, mag nélküli gyümölcsöt termesztik, amelyet nem exportálhatják. Ez az ország átvállalja a termelők biztosítási költségeit, ezzel védve őket a szélsőséges időjárás következményeitől. Ezt a kedvezményt egyébként más államok is megadják termelőiknek.
origo.hu
Budapesten egyre nagyobb a veszély
