Futószalagon hallgatja ki a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) azokat a személyeket, akiknek tudomása lehet a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) 2007-es kialakításának körülményeiről. A nyomozó hatóságtól megtudtuk, hogy a BRFK gazdaságvédelmi főosztálya folytatólagos és folyamatos tanúkihallgatásokat tart, és szerződéseket elemez. Az MNV pedig azt közölte: a rendőrség több kontraktust is bekért. A BRFK hűtlen kezelés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomoz.
Az eljárás 2010 szeptemberében, a Civil Összefogás Fórum (CÖF) feljelentése alapján indult meg. A civilek szerint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. megalapítását szabálytalanságok kísérték. Az MNV a három korábbi állami vagyonkezelő egybegyúrásával jött létre: a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI), az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. (ÁPV), valamint a nemzeti földalapkezelő 2007 utolsó napján megszűnt, s helyükbe a következő napon az új szervezett lépett. Feljelentésében a CÖF az írta: az egykori döntéshozók hanyag módon kezelték az állami vagyont. A történések – a civilek szerint – felvetik az akkori vezetők és a pénzügyminiszter, Veres János felelősségét is.
Feljelentésüket a civilek az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2009 augusztusában közzétett jelentésére alapozták. A dokumentumban a számvevők több megállapítást is tettek a 2007-es történésekről. Az ÁSZ például rögzítette: a KVI és a földalapkezelő nem készített megfelelő vagyonmérleget, emellett a régi vagyonkezelők és az MNV között nem volt leltárral alátámasztott átadás-átvétel. A három szervezet tehát nem adott számot kellően az általa kezelt állami vagyon akkori nagyságáról. Mindez ahhoz vezetett, hogy az új vagyonkezelő, az MNV nyilvántartása sem tükrözte a valós helyzetet. Eredetileg ugyanis azt tüntették fel, hogy az MNV-hez 1771,2 milliárd forint állami vagyon került az elődszervezetektől. Az ÁSZ vizsgálata azonban kiderítette: megalakulásakor az MNV sokkal több, összesen 15 966,9 milliárd forintnyi köztulajdont vett át. – Közel másfél évig az állami vagyon döntő része nem jelent meg a hivatalos adatsorokban – mutatott rá a CÖF. A civilek azt is kifogásolták: a három vagyonkezelő 2007-es integrációjának előkészítésével az állami apparátus helyett milliós összegekért magáncégeket bíztak meg. A CÖF egyes szerződéseket a BKV-botrányból már ismert kétes megállapodásokhoz hasonlított.
– Bízunk benne, a nyomozás rávilágít arra a hanyagságra, ahogy az előző ciklusokban bántak az állami vagyonnal – mondta most lapunknak a tavalyi feljelentést elkészítő Csizmadia László. A CÖF alapítója és szóvivője úgy fogalmazott: a civil társadalom elérkezettnek látja az időt, hogy az igazságszolgáltatás rámutasson azokra, akiket mindezért büntetőjogi felelősség terhel. Rövid úton tisztázni kell, milyen szerepet játszottak az elmúlt időszak kétes ügyeiben a korábbi vezetők: elmarasztalhatók-e a KVI, az ÁPV és a földalap egykori irányítói, s terheli-e felelősség Veres János volt pénzügyminisztert és az akkori kormányfőt, Gyurcsány Ferencet.
origo.hu
A magyarok sosem tűrték meg a Júdásokat
