Következő mérkőzések
Franciaország
18:002024. július 01.
Belgium
Portugália
21:002024. július 01.
Szlovénia

Erdélyről tárgyakkal

Tizenegy éve, 1998 óta látható a válaszúti Kallós-kúriában az a néprajzi kiállítás, amely ékesen bizonyítja, hogy Kallós Zoltán közel sem csak népzenekutatóként kiemelkedő egyéniség – népi jellegű tárgyi gyűjteménye miatt is. A néprajzi kiállítás hamar érdeklődést keltett messze Erdély határain túl is, tárgyait pedig most Korniss Péter fotóművész örökítette meg az Adok néktek aranyvesszőt című albumban.

P. Szabó Ernő
2011. 09. 26. 22:00
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kallós Zoltán hatalmas gyűjteménye, amelynek nagy része helyszűke miatt eddig még nem kapott helyet a kiállítóterekben, megkívánta a bővítést és a korszerűsítést, hogy valós értékéhez méltó módon tudja szolgálni a köz javát. Ez a vágy és elképzelés vezetett oda, hogy 2010. május 21-én az 1992-ben létrehozott Kallós Zoltán Alapítvány megnyissa a felújított, kibővített Kallós Zoltán Múzeum és Népművészeti Központot, amely a teljes gyűjteményt bemutatja.
Ennek a gyűjteménynek, a Kallós-múzeumban őrzött anyagnak a sokszínűségét, az erdélyi és Erdélyen túli népművészet gazdagságát mutatja be az Adok néktek aranyvesszőt című kötet, amelynek képeit Korniss Péter fotóművész, a gyűjtő régi barátja készítette, s amelynek a bemutatóját első ízben Kallós Zoltán 85. születésnapja alkalmából májusban Válaszúton rendezték meg. Több mint negyven éve ismerik egymást, emlékezik a fotográfus a könyvkészítés közös munkájának a kezdeteire, mégis, „amikor megkért, hogy gazdag gyűjteményének legszebb darabjait fotózzam le, meghatódtam”. Korniss úgy véli, Kallós most is azt teszi, amit mindig is tett: megosztja velünk „kincseit”, átadja kortársainak és a jövőnek, amit lehet – és amit át kell adni.
Ezt teszi a fotográfus is, aki egyrészt arra vállalkozott, hogy a műtárgyak iránti alázattal közelítsen a gyűjtemény egyes darabjaihoz, legyen az mezőségi párnacsupp vagy kalotaszegi szegre való kendő, kolozsvári készítésű kelengyésláda vagy Beszterce környéki román népviselet. Másrészt szigorúan megmaradva ugyan a tárgyak világánál, de mégiscsak megpróbálja érzékeltetni, hogy az egyes tárgyak a valóságban mindig egymással szoros kapcsolatban, az őket használó ember környezetében jelentek meg. Ezt a szándékát múzeumi enteriőrök fényképezésével valósítja meg, amelyekhez az egyes tájegységekre jellemző szobabelsőket rekonstruálnak. Az elkészült képeket, a könyvben publikált képpárokat azután ismét csak a gyűjtő kommentálja különböző régiók népdalaiból vett idézetekkel. Mezőségtől Kalotaszegen, Székelyföldön át Gyimesvölgyéig, Csángóföldig így válik teljessé a kép a magyar népművészetről, de jut egy-egy fejezet az erdélyi románság és szászság népi kultúrájának is. Így hát, ahogy Andrásfalvy Bertalan fogalmaz a kötet Tündérkert című bevezetőjében, „a mezőségi, széki, kalotaszegi, moldvai csángó magyar, román, szászföldi német szobabelső, népviselet egymástól jól megkülönböztethető gazdagsága mögött felsejlenek közös vonások, gyökerek is”.
(Kallós Zoltán–Korniss Péter: Adok néktek aranyvesszőt. Kallós Zoltán Alapítvány, Válaszút, 20011, 159 oldal. A Kallós Múzeum anyagából rendezett tárlat október 3-ig látható a Magyar Népi Iparművészeti Múzeumban.)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.