Tavaly októberben fogadta el az unió azt az irányelvet, amelyik előírja: a számlákat harminc, bizonyos feltételek esetén pedig hatvan nap alatt ki kell fizetni. A tagállamoknak két évük van arra, hogy a jogszabályt átültessék a gyakorlatba. Ez jó hír a multiláncoknak beszállító hazai kisvállalkozók számára – gondolhatná az ember. Egyelőre azonban hazánkban nem jellemző a számlák gyors kifizetése. Legalábbis erről számolt be lapunknak Bodrogai Ferenc, a Forest Papír Kft. tulajdonosa. A vállalkozó szerint ma a napi (nem élelmiszer) fogyasztási cikkek piacán még általános a 75-80 napos fizetési határidő, ezért a kereskedelmi törvény mielőbbi módosítását várják a kormánytól. Jellemző ugyanis, hogy a kereskedelmi láncok alig egy hét alatt értékesítik a kisebb cégek által szállított árut, a beszállítókat viszont csak hónapok múlva fizetik ki. Az ilyen helyzeteket keresik azok a faktoring cégek, amelyek az áru értékének tíz-húsz százaléka fejében viszonylag gyorsan átadják hitelként a beszállítónak a kifizetetlen számla értékének nagyobbik felét, a maradékot pedig a számla kifizetését követően, amiből levonják a jutalékukat. Így a kisvállalkozónak két választása marad: kivárja a több hónapos fizetési határidőt, vagy a számla értékének ötödét-tizedét elveszítve gyorsan pénzéhez jut a faktoring cégeken keresztül.
– Ha sikerülne az egy hónapos fizetési határidőt betartatni a nagy áruházláncokkal, csökkenhetne a lánctartozás – fűzi tovább a szót Bodrogai Ferenc. – Cégünk esetében több száz millió forintra, talán egymilliárd forintra is rúg az az öszszeg, amit két és fél, három hónap után kapunk meg. Ha mindezt nemzetgazdasági szinten nézzük, akár ezermilliárdokat is kitehet az a pénz, amelynek kifizetésével késésben vannak az üzletláncok.
Annál is inkább fontos lenne e probléma mielőbbi megoldása, mert az államnak nincs pénze a kisvállalkozások pénzügyi problémáinak megoldására. A rövid fizetési határidő betartásával viszont nagy mennyiségű pénz kerülhetne a gazdaságba, ami könnyítené a vállalkozások finanszírozását, s megkímélné a forgóeszközhitelek felvételétől a cégeket. Ez utóbbi igen tekintélyes költség, hiszen tízszázalékos banki költséggel számolva is százmilliárdokról van szó.
Kétségtelenül nagy mértékben javítaná a cégek likviditását, segítené a lánctartozások felszámolását, ha egy hónapon belül pénzükhöz juthatnának a hazai kisvállalkozások – értett egyet a vállalkozóval Lőcsei Tamás, a Pricewaterhouse-Coopers cégtársa. Erre mégis kicsi az esély, mert a világgazdaság jelenlegi és a közeli jövőben várható folyamatai, a mind inkább jellemző pénzhiány kevés esélyt ad arra, hogy az unós irányelvben meghatározott 2013. március 16-i dátumig a közösség országaiban valósággá váljon az erre vonatkozó előírás. Nemcsak hazánkban maradt el ugyanis a jogszabály bevezetése, uniós szinten is ugyanez a helyzet. Jól jellemzi a szabályozás kényes mivoltát, hogy az ugyanebben a témában hozott első irányelv szerint 2002. augusztus 8. előtt életbe kellett volna lépnie a szabályozásnak a tagországokban, s arra mégsem került sor a mai napig. A szakértő szerint a fizetési fegyelmet nem lehet egy csapásra bevezetni, csak fokozatosan, és az sem árt, ha az állami vállalatok, hatóságok és egyéb szervezetek jó példával járnak elől. Az azonnali bevezetés esetén perek tömegei indulhatnának, és senki nem tudja, ki viselné az ezzel járó hatalmas költségeket. Ugyanakkor kétségtelen, hogy az októberben elfogadott újabb uniós irányelv által meghatározott úton kell haladni a világnak, s hazánknak is.
Más álláspontot fogalmazott meg Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Szerinte a fizetési határidő szabályozására szükség lenne, de figyelembe kell venni, hogy egy termék árát és a fizetési feltételeket a piac szabályozza. A kereskedő a termékre rakódó összes költséget figyelembe veszi a szerződéskötéskor: Rövidebb határidőre alacsonyabb, hosszabbra magasabb ár érhető el.
origo.hu
5,5 milliárd forint volt a tét az ötös lottón
