Fellini minden mennyiségben

Vasárnapig tart még Kanada rangos filmes mustrája, a montreali filmfesztivál. A szeptember 8-án kezdődő másik kanadai seregszemle, a torontói nemzetközi filmfesztivál nem mindennapi kulturális tevékenységet folytat már most, a fesztivál előtti időszakban is. Tavaly ősszel öttermes moziból és két galériából álló rendszeres kiállítóhelyet nyitottak, amelyet most egy hónapig Federico Fellini öröksége birtokol.

Miközben Magyarországon az évek óta csökkenő moziba járási hajlandóság és az értelmiség mozgóképtől való elfordulása, valamint a 3D térnyerése miatt aggódunk, Torontóban éppen ellentétes utat jár be a filmkultúra. A torontói nemzetközi filmfesztivál az évek során a világ egyik legjelentősebb filmes eseményévé vált, amelyen sztárok vesznek részt és a legnagyobb filmeket vetítik. Velencéből ide vezet a filmszakma krémjének első útja, de az esemény már régóta nem csak a legújabb hollywoodi művészprodukciók bemutatóhelye. Tavaly szeptemberben megnyílt a Bell Lightbox, amely öt moziteremmel és két kiállítóhelyiséggel a tíznapos fesztiválon kívül az év további napjain is a film ünnepének helyszíne kíván lenni. A vállalás ambiciózus, de az eddigi tettek azt mutatják, egyáltalán nem lehetetlenre vállalkozott Piers Handling fesztiváligazgató. A belváros szívében, a felhőkarcolók árnyékában felhúzott ultramodern épületben tudatos szakmai munka zajlik, amelynek eredményeképp idén nyáron tartottak már John Cassavetes és Raj Kapoor retrospektívet, jelenleg pedig párhuzamosan zajlik Norman Jewison munkásságának és az olasz neorealizmus legjobb filmjeinek vetítése. Jewison filmjei pedig még véletlenül sem vesznek el a programok között: a Holdkórosok című film szombati vetítése után a rendező, valamint az egyik főszereplő, Olympia Dukakis és a forgatókönyvíró John Patrick Shanley közreműködésével tartottak közönségtalálkozót.
Aki a filmtörténet régebbi rétegeire kíváncsi, a napokban Federico Fellini életművébe kaphat betekintést. A fantasztikus rendezőről szóló fotókiállításon remek képek sora mutatja be Fellini munkamódszerét, és rámutat arra, hogy filmes témái mennyire hatják át napjaink paparazzokultúráját. Már maga a lesipuskás fotósra vonatkozó fogalom is Fellini nevéhez fűződik: Az édes élet című film mindenhol megjelenő fotósának neve, a Paparazzo köznevesült, és egybeforrt szakmájával. A lenyűgöző Fellini-kiállítás mellett a rendező életművét is végigkövethetik az érdeklődők a celluloidvetítéseken.
S hogy mennyire szent ügy a film Torontóban, jól mutatja, hogy a Fellini-sorozat jobban meg van hirdetve az utcákon a szórakoztató negyedben, mint napjaink popsztárjainak egy-egy fellépése: miközben Fellini neve köszön vissza utcákon keresztül a lámpaoszlopok molinóiról, a szomszédos Air Canada Centerben a hétvégén szép csendben Britney Spears lépett fel. S miközben a filmtörténet aranyoldalai bontakoznak ki a Bell Lightbox vetítőiben, a szervezők gőzerővel készülnek a szeptember 8-án rajtoló fesztiválra is. A szerdai bejelentések szerint Joel Schumacher legújabb rendezése, a Tresspass Nicolas Cage és Nicole Kidman főszereplésével, valamint a Robert De Niro fémjelezte Killer Elite is helyet kapott a programban. A különlegességek között pedig James Franco és Gus Van Sant installációjának kiállítását lehet említeni, amelyet meditációnak szánnak Gus Van Sant 1991-es Otthonom, Idaho című filmjéhez.