Egészen különös helyzet állt elő a magyar ítélkezés történetében azzal, hogy életének 98. évében, szeptember 3-án reggel, hoszszabb kórházi ápolás után meghalt Képíró Sándor. A volt csendőr százados öt évvel ezelőtt, 2006 őszén vált a magyar igazságszolgáltatás ügyfelévé. Azután került erre sor, hogy Efraim Zuroff, a Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi irodájának vezetője sajtótájékoztatót tartott, majd a hatóságokhoz fordult: a soha el nem évülő háborús bűntett miatt indítsák meg az eljárást Képíró Sándor ellen. Az iroda először egy 1944-ben hűtlenség címén kiszabott, de később megsemmisített tízéves börtönbüntetés végrehajtásának elrendelését indítványozta. A Fővárosi Bíróság (FB) 2007-ben ezt elutasította. Az ügyészség viszont eljárást indított: 2009. szeptember 14-én háborús bűntettel gyanúsította meg Képírót. Az idős embert az otthonában vette őrizetbe a Budapesti Nyomozó Ügyészség vezetője, és beszállíttatta az ügyészségre, majd a bíróságra vitette. Itt nem rendelték el a házi őrizetét, hanem szabadon bocsátották.
A vádemelés idén februárban történt meg. Többnapi bírósági tárgyalás után június 29-én Falvai Zsolt ügyész vádbeszédet mondott, másnap Zétényi Zsolt ügyvéd előterjesztette a védekezést. Varga Béla dandártábornok, a büntetőtanács elnöke július 18-án hirdette ki, és két napon át indokolta azt az ítéletet, amellyel – Zinner Tibor jogtörténész és Szakály Sándor történész szakvéleményének figyelembevételével – Képíró Sándort felmentette a vád alól. A szóbeli indoklás szerint az ügyészség nem tudta bizonyítani a vád állításait. A vádhatóság a bűnösség megállapításáért fellebbezett, Képíró és védője azt kérte, hogy bűncselekmény hiányában mondják ki a felmentést. Álláspontjuk egyik lényeges eleme, hogy az ügyben hiányzik a törvényes vád.
A bírónak a törvény szerint két hónapja volt arra, hogy írásba foglalja döntését. Ez most történt meg, a Fővárosi Bíróság sajtóirodája szerint e héten postázzák az ítéletet.
Képíró már nem veheti át a hivatalos dokumentumot. Az ítéletet – a büntetőeljárási törvény alapján – felterjesztik ugyan a Fővárosi Ítélőtáblához, de itt a másodfokú bírói tanácsnak hatályon kívül kell helyeznie. Az öt éve tartó büntetőeljárást a táblabíróság Képíró halála miatt végzéssel megszünteti. – Az ítélet olyan, mintha meg sem hozták volna – mondja Kónya István, a Legfelsőbb Bíróság büntetőkollégiumának vezetője, akit a különleges jogi helyzet elemzésére kértünk meg. – Az eljárás középpontjában a vádlott áll, az ő személyes felelősségéről kell határozni – magyarázta a kollégiumvezető. – Ha a vádlott kikerül ebből a körből, ez már nem történhet meg. A bíróságnak nincs olyan kötelessége, de lehetősége sem, hogy a vádlott részvétele nélkül – halála után – hivatalból, mindenáron kiderítse az igazságot – tette hozzá.
– Az ügyész és a védő az ítélet kézhezvétele után vajon most, a szokásnak megfelelően, írásos indoklást nyújt be az elsőfokú tárgyaláson bejelentett fellebbezéséhez? – kérdeztük Kónya Istvánt. A kollégiumvezető azt válaszolta: szerinte az ügyész az ítélet hatályon kívül helyezését és az eljárás megszüntetését fogja indítványozni az ítélőtáblának. Fellebbezését már nem indokolja meg, hiszen az ítéletet Képíró halála miatt eljárásjogi szempontból úgy kell tekinteni, mintha nem is lenne. Kónya István kifejtette azt is, hogy az ügyben rendkívüli jogorvoslatra, tehát felülvizsgálatra sincs mód, mert azt csak jogerős ügydöntő határozat ellen lehetne indítványozni. Az FB július 18-án és 19-én kihirdetett elsőfokú ítélete viszont – a vádlott halála miatt – sosem fog jogerőre emelkedni. Tudni kell azt is, hogy az eljárást a haláleset miatt megszüntető végzés ügydöntő ugyan, mert lezárja az ügyet, de nem a vádról határoz, és felülvizsgálatát a törvény nem engedi meg. A végzés ellen perújításra mint rendkívüli perorvoslatra is csak abban az abszurd esetben volna lehetőség, ha a halotti anyakönyvi kivonat mint közokirat netán valótlanságot tartalmazna.
Megkérdeztük: ezek után hogyan lehet jellemezni az elhunyt Képíró Sándor jogi státusát? A kollégiumvezető közölte, az eljárás megszüntetése után Képíró már nem gyanúsított, nem vádlott s nem is elítélt. A volt századost meggyanúsították, megvádolták, de ártatlanságának vélelmét végül nem döntötték meg: nem került sor büntetőjogi felelőssége jogerős megállapítására. Vele szemben a bűnösség hiányát lehet csak rögzíteni. Aki ennek ellenére azt állítja, hogy Képíró háborús bűnös, az olyasmit mond, aminek nincsenek meg az alapjai. Ezért kegyeletsértés miatt számolhat a büntetőjogi felelősségre vonás lehetőségével. Kónya István szerint az elsőfokú ítélet hozzásegítheti a jogászokat, a történészeket a múlt kutatásához, az események alaposabb megismeréséhez.
Gellér Balázs József habilitált egyetemi docens, a nemzetközi büntetőjog szakértője kifejtette: a tárgyaláson készült felvételek alapján a hallgatóság, a nézőközönség egy része végig bizonyos viszolygást érezhetett. Nem lehetett attól szabadulni, hogy valójában egy akaratnyilvánításra, az eljárás lényegének felfogására képtelen idős embert sújt ez az ügy. – A helyzet ellentmondásos – folytatta az oktató. Az ismert jogelv szerint a háborús bűnök az idő múlásával nem évülnek el, az emberi élet ugyanakkor véges. A büntetőeljárásnak a hasonló ügyekben az a célja, hogy megmutassa: a felelősségre vonás elől nem lehet elmenekülni. Szerinte az elévülhetetlenség elvét nem indokolt megszüntetni, de számolni kell azzal, hogy időről időre előkerülnek olyan büntetőügyek, amelyekben a vádlottak szánalmat keltenek. A Képíró-ügyben egészen kirívó volt a rossz egészségi állapot és a magas kor. A nemzetközi jog szakértője szerint megkérdőjelezhető, célszerű-e ilyen körülmények között felelősségre vonni valakit. – Képírót a legidősebb emberiesség elleni bűncselekménnyel vádolt személynek tekintik a szakirodalomban – mondta Gellér Balázs József. A jogtudós emlékeztetett: utoljára háborús és emberiesség elleni bűncselekmény kapcsán tavaly a litván származású, 1915-ben született Vladas Zajanckauskas ellen folyt eljárás az Egyesült Államokban. Ennek tárgya azonban az amerikai állampolgárság megvonása és a Litvániába történő kiutasítás volt. Az érintett annak idején az állampolgárság megszerzésekor nem vallotta be múltját az amerikai hatóságoknak.
origo.hu
Orbán Viktor képet közölt Salvinivel való találkozójáról
