Felülvizsgálat a Jány-ügyben

Őszre készül el az a történészi és jogi szakvélemény, amelyet a Honvédelmi Minisztérium rendelt meg Jány Gusztáv egykori hadseregparancsnok ügyében – tudta meg lapunk. A szaktárca közlése szerint körültekintő elemzésre van szükség, mert az eset precedensértékű, hiszen befolyásolhatja a második világháború után elmarasztalt további nyolcvan katonatiszt megítélését is. Jány kirendelt védője január 12-én, a doni áttörés évfordulóján a köztársasági elnökhöz fordult a volt tábornok rendfokozatának visszaállításáért, posztumusz vezérezredesi kinevezéséért. A minisztérium ezután kezdett vizsgálódni.

Kulcsár Anna
2011. 09. 01. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A doni harcmezőn 1943 telén katasztrofális vereséget szenvedett 2. magyar hadsereg parancsnokát – a Ludovika Akadémia korábbi vezetőjét –, Jány Gusztáv vezérezredest 1945. június 19-én az akkori honvédelmi miniszter, Vörös János közigazgatási úton lefokozta, és kicsapta a honvédség kötelékéből. Az erről szóló miniszteri rendelet indokként azt tartalmazta, hogy Jány háborús bűnös volt. A Honvédségi Közlöny 1945. október 1-jei számában megjelent értesítés szerint további 80 tisztet távolítottak el a hadseregből.
Jányt 1947. október 4-én a népbíróságon háborús bűntettért golyó általi halálra ítélték, és november 26-án kivégezték. A rendszerváltozás után a Kéri Kálmán vezérezredes, országgyűlési képviselő által létrehozott Honvéd Hagyományőrző Egyesület a vádhatóság vezetőjéhez fordult. A legfőbb ügyész indítványára a Legfelsőbb Bíróság büntetőtanácsa 1993. október 4-én Jányt minden vád alól felmentette. Megállapította, hogy a vezérezredes nem követett el bűncselekményt: nem segítette elő, hogy az ország belesodródjon a háborúba, nem felelős alárendeltjei – így katonák, munkaszolgálatosok –, valamint civil személyek, partizánok megkínzásáért s kivégzéséért. Az LB rámutatott, hogy a népbíróság koncepciós perben, politikai okból hozta meg döntését. Az lett volna jó, ha a 2. magyar hadsereg parancsnokának ügyét eleve katonai bíróság vizsgálta volna meg – derült ki. A döntés szerint hiba volt magának a halálos ítéletnek a kiszabása is, mert a büntetést a háborús veszteséggel, a mérhetetlen véráldozattal indokolták. Az LB ítélkezési gyakorlata szerint a háborúnak szükségszerű velejárója a véráldozat. A könyörtelenséget, a gyötrelmeket, a halált nem lehet büntetőjogilag külön minősíteni. A Dontól a mintegy 150 ezer katona közül 1943 nyarán 85 ezren tértek haza.
Galli István ügyvéd, aki az 1993-as rehabilitáció idején a Legfelsőbb Bíróságon Jány Gusztáv kirendelt védője volt, idén január 12-én, a doni áttörés évfordulóján Schmitt Pál köztársasági elnökhöz, a hadsereg főparancsnokához fordult, és azt kérte, nevezze ki posztumusz vezérezredesnek a volt hadseregparancsnokot. Galli úgy vélte: Jányt 1945. június 19-én a honvédelmi miniszter anélkül fosztotta meg rendfokozatától és csapta ki a hadseregből, hogy ennek bármiféle jogi alapja lett volna. A tábornokot a Legfelsőbb Bíróság bűncselekmény hiányában jogerősen felmentette a vádak alól. A védő szerint elkerülhetetlen az 1945-ös honvédelmi rendelet megsemmisítése, Jány posztumusz kinevezése. Különös volna – tette hozzá mai köznapi példát említve Galli István –, ha a hatóság nem adná viszsza annak az autósnak a jogosítványát, akit előzőleg a bíróság felmentett a közlekedési bűncselekmény vádja alól.
Gál Attila nyugalmazott ügyész, a Honvéd Hagyományőrző Egyesület munkatársa – aki 1993-ban a legfőbb ügyész megbízásából a felülvizsgálati indítványt kidolgozta és benyújtotta – lapunknak most elmondta, egyetért a védővel. Az egyesület is kérte a köztársasági elnöktől a rendfokozat visszaállítását.
Az államfő – mint korábban megírtuk (2011. február 11.) – megkereste a Honvédelmi Minisztériumot Jány ügyében. A tárca sajtóirodája érdeklődésünkre most azt válaszolta: várhatóan ősszel készül el az a történészi és jogi szakvélemény, melynek alapján meghozható a döntés. Közlésük szerint a Jány Gusztávot és nyolcvan katonatársát rendfokozatától megfosztó 1945. évi rendelkezések felülvizsgálata folyamatban van. Megfelelő jogszabályi környezetet kell kialakítani. Tájékoztatott a Honvédelmi Minisztérium arról is: kezdeményezésükre a Hadtörténeti Intézet és Múzeum történészeket kért fel a korszak eseményeinek vizsgálatára. Mint írták, körültekintő elemzésre van szükség, mert a Jány-ügy precedensértékű, lezárása befolyásolhatja a második világháború után elmarasztalt többi katonatiszt megítélését is.
Lapunknak Galli István és Gál Attila úgy vélekedett: szerintük a történészi vizsgálat fontos, de nem függ össze a jogi megítéléssel. A rendfokozat helyreállítása a hajdani jogtalanságot küszöbölheti ki. A Legfelsőbb Bíróság jogerős felmentő ítéletét ugyanis mindenkinek tiszteletben kell tartania.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.