A doni harcmezőn 1943 telén katasztrofális vereséget szenvedett 2. magyar hadsereg parancsnokát – a Ludovika Akadémia korábbi vezetőjét –, Jány Gusztáv vezérezredest 1945. június 19-én az akkori honvédelmi miniszter, Vörös János közigazgatási úton lefokozta, és kicsapta a honvédség kötelékéből. Az erről szóló miniszteri rendelet indokként azt tartalmazta, hogy Jány háborús bűnös volt. A Honvédségi Közlöny 1945. október 1-jei számában megjelent értesítés szerint további 80 tisztet távolítottak el a hadseregből.
Jányt 1947. október 4-én a népbíróságon háborús bűntettért golyó általi halálra ítélték, és november 26-án kivégezték. A rendszerváltozás után a Kéri Kálmán vezérezredes, országgyűlési képviselő által létrehozott Honvéd Hagyományőrző Egyesület a vádhatóság vezetőjéhez fordult. A legfőbb ügyész indítványára a Legfelsőbb Bíróság büntetőtanácsa 1993. október 4-én Jányt minden vád alól felmentette. Megállapította, hogy a vezérezredes nem követett el bűncselekményt: nem segítette elő, hogy az ország belesodródjon a háborúba, nem felelős alárendeltjei – így katonák, munkaszolgálatosok –, valamint civil személyek, partizánok megkínzásáért s kivégzéséért. Az LB rámutatott, hogy a népbíróság koncepciós perben, politikai okból hozta meg döntését. Az lett volna jó, ha a 2. magyar hadsereg parancsnokának ügyét eleve katonai bíróság vizsgálta volna meg – derült ki. A döntés szerint hiba volt magának a halálos ítéletnek a kiszabása is, mert a büntetést a háborús veszteséggel, a mérhetetlen véráldozattal indokolták. Az LB ítélkezési gyakorlata szerint a háborúnak szükségszerű velejárója a véráldozat. A könyörtelenséget, a gyötrelmeket, a halált nem lehet büntetőjogilag külön minősíteni. A Dontól a mintegy 150 ezer katona közül 1943 nyarán 85 ezren tértek haza.
Galli István ügyvéd, aki az 1993-as rehabilitáció idején a Legfelsőbb Bíróságon Jány Gusztáv kirendelt védője volt, idén január 12-én, a doni áttörés évfordulóján Schmitt Pál köztársasági elnökhöz, a hadsereg főparancsnokához fordult, és azt kérte, nevezze ki posztumusz vezérezredesnek a volt hadseregparancsnokot. Galli úgy vélte: Jányt 1945. június 19-én a honvédelmi miniszter anélkül fosztotta meg rendfokozatától és csapta ki a hadseregből, hogy ennek bármiféle jogi alapja lett volna. A tábornokot a Legfelsőbb Bíróság bűncselekmény hiányában jogerősen felmentette a vádak alól. A védő szerint elkerülhetetlen az 1945-ös honvédelmi rendelet megsemmisítése, Jány posztumusz kinevezése. Különös volna – tette hozzá mai köznapi példát említve Galli István –, ha a hatóság nem adná viszsza annak az autósnak a jogosítványát, akit előzőleg a bíróság felmentett a közlekedési bűncselekmény vádja alól.
Gál Attila nyugalmazott ügyész, a Honvéd Hagyományőrző Egyesület munkatársa – aki 1993-ban a legfőbb ügyész megbízásából a felülvizsgálati indítványt kidolgozta és benyújtotta – lapunknak most elmondta, egyetért a védővel. Az egyesület is kérte a köztársasági elnöktől a rendfokozat visszaállítását.
Az államfő – mint korábban megírtuk (2011. február 11.) – megkereste a Honvédelmi Minisztériumot Jány ügyében. A tárca sajtóirodája érdeklődésünkre most azt válaszolta: várhatóan ősszel készül el az a történészi és jogi szakvélemény, melynek alapján meghozható a döntés. Közlésük szerint a Jány Gusztávot és nyolcvan katonatársát rendfokozatától megfosztó 1945. évi rendelkezések felülvizsgálata folyamatban van. Megfelelő jogszabályi környezetet kell kialakítani. Tájékoztatott a Honvédelmi Minisztérium arról is: kezdeményezésükre a Hadtörténeti Intézet és Múzeum történészeket kért fel a korszak eseményeinek vizsgálatára. Mint írták, körültekintő elemzésre van szükség, mert a Jány-ügy precedensértékű, lezárása befolyásolhatja a második világháború után elmarasztalt többi katonatiszt megítélését is.
Lapunknak Galli István és Gál Attila úgy vélekedett: szerintük a történészi vizsgálat fontos, de nem függ össze a jogi megítéléssel. A rendfokozat helyreállítása a hajdani jogtalanságot küszöbölheti ki. A Legfelsőbb Bíróság jogerős felmentő ítéletét ugyanis mindenkinek tiszteletben kell tartania.

Így telt Gyárfás Tamás első napja a börtönben