2022. szeptember 26-án a dániai Bornholm sziget közelében robbanás történt a Balti-tenger mélyén. A detonáció a négy Északi Áramlat csővezetékből hármat megsemmisített, amelyek évekig szállítottak földgázt Oroszországból.
Három szakaszra lehet bontani a konfliktust
Három szakaszra lehet bontani az Északi Áramlat gázvezeték körüli konfliktust. Ez volt az oka Németország, Oroszország és az Európai Unió közötti energiapolitikai csörtének
– mondta el lapunknak Hortay Olivér, a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágának igazgatója.
Először 2021-ben Annalena Baerbock német külügyminiszter, a zöldek társelnöke jelentette ki, hogy politikai okokból nem fogja Oroszország megkapni az engedélyt az Északi Áramlat gázvezetékhez. Majd jött a háború, és válaszul az Európai Bizottság és sok tagállam kormánya is határozott szankciókkal válaszolt. Németország jelezte, hogy néhány hónapon belül le fognak válni az orosz energiahordozókról
– emlékeztetett a szakértő.
Ennek köszönhetően hamarosan csúcsokat döntött a gázár az irányadó tőzsdéken. A vezeték elleni merénylet ezt követően történt, ami a harmadik szakasza a konfliktusnak.
Nincs felelőse a kritikus energia-infrastruktúra elleni támadásnak
Három éve történt a robbantás de azóta sem sikerült a nyomozó hatóságoknak megnevezniük hitelt érdemlően a felelősöket akik végrehajtották ezt az akciót. Három ország is nyomozást indított de később kettő eredmény nélkül abbahagyta, a harmadik – német – nyomozás még folyik.
Abban egy ukrán volt katonát neveztek meg, akit Olaszországban el is kaptak, de egy ilyen volumenű támadást természetesen nem lehet önállóan végrehajtani
– mutatott rá Hortay Olivér.
Ami szomorú, hogy három év alatt az Európai Unió kritikus infrastruktúrája elleni történelmi léptékű terrorakciónak még mindig nincsenek meg a valódi felelősei. Ez pedig megágyaz a különböző érdekek mentén a különböző narratívák terjedésének
– hangsúlyozta a szakértő.
