Több mint négyszázmilliárd forinttal nőhetett meg a lakosság devizahitel-tartozása június óta a svájci frank szárnyalása miatt. A nyár első hónapjában az összes adósság közel 5400 milliárd forintot tett ki, holott akkoriban még csak 220 forint környékén járt a svájci fizetőeszköz árfolyama. Mivel azóta jelentősen megdrágult ez a valuta, és mostanság is inkább 240 forint közelében tartózkodik a kurzus, lapunk becslése szerint a devizaadósság hazai pénzben számolva már meghaladhatja az 5800 milliárd forintot. A svájci frank erősödése természetesen a törlesztőrészletekben is megmutatkozik. Augusztus első felében, amikor a pénzintézetek az adósok többségének havi terhét kiszámolták, a frank 260 forint fölött is járt, de 240 forint környékén is megfordult. Aki rosszabb napot fogott ki, annak 15-18 százalékkal többet kellett fizetnie augusztusban, mint egy hónappal korábban.
A hirtelen drágulás azonban úgy tűnik, egyelőre nem hozta meg az emberek kedvét az árfolyamrögzítéshez, holott augusztus 12-től már csatlakozhatnak az adósok a programhoz. A lapunknak nyilatkozó bankok szerint a tömeges érdeklődés elmaradásának egyik oka az, hogy egészen e hét hétfőig nem volt világos, hogy miként kell majd visszafizetniük a programban részt vevő adósoknak a 2014 év végéig felgyülemlő tartozásukat, amit egy úgynevezett gyűjtőszámlán tartanak nyilván a pénzintézetek. Az elmúlt hetekben arról szóltak a hírek, hogy az árfolyamrögzítés végeztével legfeljebb 15 százalékkal emelkedhet majd az adósok törlesztőrészlete, de mint kiderült, ennél jóval nagyobb mértékben nőhetnek a havi terhek.
A félreértéseknek a kormányrendelet megjelenése vetett véget. Eszerint 2015-től a törlesztőrészleteket az érvényes árfolyam szerint kell fizetni, és erre az összegre még rájön a felhalmozódott adósság törlesztése, ami a 180-as frank mellett számolt részletnek legfeljebb 15 százaléka lehet. A rendelet azt is meghatározza, hogy a gyűjtőszámlán keletkező hitel futamideje legfeljebb 30 évvel haladhatja meg az adós devizakölcsönének futamidejét. Mivel a legtöbben 2005 és 2007 között vették fel a hiteleiket, azok futamideje pedig húsz év körül van, sokaknak akár több mint négy évtizedük is lehetne a kölcsön rendezésére. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy az emberek többsége valószínűleg egy évtizeden belül rendezni fogja ezt a tartozást. Egy ilyen hosszú periódus valószínűleg lehetővé teszi azt is, hogy a kiegészítő hitelnek ne legyenek magasak a törlesztőrészletei. Arra azonban nem árt odafigyelni, hogy ez alól a szabály alól is vannak kivételek: az adósoknak ugyanis mindenképp vissza kell fizetniük a tartozást a hetvenötödik születésnapjuk előtt. Ez azt jelenti, hogy minél idősebb az árfolyamrögzítéssel élő ügyfél, annál rövidebb idő áll rendelkezésére a tartozása visszafizetésére, vagyis a törlesztőrészlet is magasabb lehet a rendeletben szereplő 15 százaléknál.
Az új szabályok egyébként azt is lehetővé teszik, hogy az adósok magasabb törlesztőrészletekben fizessék vissza a gyűjtőszámlán szereplő tartozást, mint az árfolyamrögzítés alatti részletük 15 százaléka. Ezt a megoldást azok kérhetik a bankjuktól, akik úgy érzik, nem okozna nekik gondot a magasabb havi teher sem. Az erről szóló kérvényt legkésőbb hatvan nappal az árfolyamrögzítés vége előtt el kell juttatniuk a pénzintézetükhöz.
origo.hu
Fontos bejelentés érkezett a lakossági távhődíjakról
