Összesen 539 olimpiai úszómedencét lehetne megtölteni egydolláros bankjegyekkel abból az 1200 milliárd dollárból, amelyet a 2008-2009-es pénzügyi válság idején az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserves (Fed) a Wall Street arisztokratáinak számító nagybankoknak folyósított kedvezményes kamat ellenében a hitelválság idején – derül ki az amerikai jegybank adatsorából, amelyet hosszú pereskedés után tegnap hozott nyilvánosságra a Bloomberg hírügynökség. A Fed szerint azért áldozott fel ennyi forrást az amerikai kormány, hogy megakadályozza a nagybankok bedőlését, miután a Lehman Brothers befektetési bankot sorsára hagyták, és csődlavina indult a nemzetközi tőzsdéken. A megsegített pénzintézetek listáját csak többéves várakozás után lehetett közölni, mert a mentőövre szorulók éppen a banktitokra hivatkozva kérték az adatok diszkrét kezelését.
*
Az Egyesült Államok legfelsőbb bírósága azonban végül úgy döntött, hogy az adófizetőknek jogukban áll megtudni, mire fordították azt a hatalmas pénzösszeget, amely az összes amerikai bank éves nyereségének többszörösére rúg. A kedvezményezettek sorát a Morgan Stanley, a Citigroup és a Bank of America vezeti, amelyek egyenként is több mint százmilliárd dolláros gyorssegélyért fordultak a jegybankhoz. Az ügy pikantériája, hogy a bajba jutott pénzintézetek még akkor is stabil pénzügyi helyzetükről adtak ki megnyugtatónak szánt közleményeket, amikor éppen a tűzoltáshoz szükséges kölcsönszerződéseket írták alá a Fed központjában.
A lista másik érdekessége, hogy az amerikai adófizetők pénzének a fele nem is nemzeti pénzintézetekhez került, hanem olyan európai nagybankokhoz, mint a UBS, a Royal Bank of Scotland vagy a Deutsche Bank.
– Két fontos szempontot mérlegelve dönthetett a Fed a külföldi tulajdonú nagybankok megsegítéséről – nyilatkozta lapunknak Németh Dávid, az ING bank vezető elemzője, aki szerint egyrészt a bankcsődök nemzetközi dominóhatását szerették volna elkerülni. Németh szerint a kedvezményes hitel mellett szólt az is, hogy a támogatott pénzintézetek jelentős mennyiségű amerikai államkötvénnyel rendelkeztek, pénzügyi megingásuk esetén tehát az Egyesült Államok szenvedhetett volna kárt. A mentőcsomag további furcsasága, hogy csak egy bizonyos kiváltságos kör részesülhetett a nagyon alacsony kamatozású szövetségi forrásokból, míg a tűztől távolabb lévő pénzintézetek jóval kevesebb eséllyel pályázhattak a hitelekre. A Fed alapját ráadásul azzal a céllal hozták létre, hogy egészséges bankokat segítsen feltőkésíteni, márpedig számos olyan pénzintézet is a csőd szélére került, amelynek mentőövet dobtak.
A Bloomberg elemzése arra is felhívja a figyelmet, hogy a bankoknak nyújtott támogatás teljes összege a mai napig nem ismert, mint ahogy arra sem derült fény, hogy a szövetségi kassza végül milyen egyenleggel zárhat. A Fed illetékesei szerint eddig 13 milliárd dollárnyi kamatot kaptak a kihelyezett hiteleik után, ám arról nem nyilatkoztak, hogy a bedőlt bankoktól hogyan lehet majd utólag behajtani az állami támogatást. A gigantikus mentőcsomag kerete a 2008-as év teljes amerikai deficitjének háromszorosát teszi ki, és 6,5 millió jelzáloghitel összegének felelt meg. A legtöbb kritika azért érte a jegybankot, mert a válság elmélyülésével egyre rosszabb minőségű értékpapírokat is befogadott a hitelek fedezetéül, végül már a bóvli kategóriába sorolt papírokkal és árukészletekkel is megelégedett. Elemzők szerint a csomag csak fél sikert aratott: egyrészt nem akadályozta meg a hitelezés lefagyását, másrészt a tömeges kényszerárverések elhúzódása még évekig viszszaveti az ingatlanpiacot. A csillagászati összeg arra sem nyújt biztosítékot, hogy egy újabb gazdasági recesszió esetén a megsegített bankok kellőképpen ellenállónak bizonyulnak majd.
origo.hu
5,5 milliárd forint volt a tét az ötös lottón
