Komlósi Ildikó és Kovács István énekli A kékszakállú herceg vára két szerepét a szeptember elején háromszor elhangzó előadáson. A kiváló művésznő azonban nemcsak Judit megformálója a világpremier történetében, hanem a produkció ötletadója is. Ráadásul tulajdonképpen neki köszönhetjük, hogy a zenés színház első 3D-s előadásának éppen Budapest és az Andrássy úti Ybl-palota adhat otthont. A kékszakállú herceg várát a Bolero rövid első felvonása előzi majd meg, a népszerű Ravel-műhöz Lola Greco koreográfiájára a balettművésznő társulata, a Lola Greco Espanol Ensemble mutat be táncos történetet. A Bolerót nemcsak azért társították a Kékszakállúhoz, mert a Bartók-opera egyfelvonásos, és állandó problémát okoz, vajon melyik darab mellett adják elő, hanem mert a két művet egy fonalra felfűzve alakították ki a Boleróhoz társított táncjátékból a Kékszakállú és Judit történetének előzményét. Mindkét darab ötszereplős, egy férfi és négy egymást követő feleség meséje a Férfiról és a Nőről, illetve kettejük kapcsolatáról.
Komlósi Ildikónak és férjének, Francesco Stochino Weiss producernek köszönhetően szólal meg elsőként Magyarországon ez a 3D-s technikával, virtuális díszletekkel kialakított előadás, amelynek stábjában olyan nagy szakembereket találunk, mint például a Mátrix és számos más világhírű film vizuális effektjeinek alkotója, Andrew Quinn, aki a magyar sajtónak tegnap ismertette a vetítés számítógépes megoldásainak lényegét és lehetőségeit. Az előadás lényege, hogy a szereplők a színpad első részén állnak, alig mozognak, és köréjük vetítik a 3D-s szemüveggel térben kirajzolódó mozgó díszletet.
Bár Francesco Stochino Weiss hangsúlyozta, hogy a 3D operai világpremierjének azért is van helye hazánkban, mert maga a 3D ötlete is magyar, és a fejlesztésben is komolyan jeleskednek honfitársaink, nem hallgatta el, milyen szervezési problémákat okozott, hogy az elmúlt hónapokban többször is gazdát cserélt az Operaház vezetői széke. Mint fogalmazott, a nyár folyamán gyakorlatilag nem volt jogosítványa senkinek sem, hogy aláírja velük a szerződést, illetve hogy az anyagi terhek megosztásáról döntsön. Mivel nem szerették volna lemondani a bemutatót, és más célországot választani, végül a XIX. század bevált szokásához nyúltak vissza, és klasszikus mecénásként vették szárnyaik alá a produkciót. Ilyen formán végül egyetlen magyar fillérbe sem kerül a három előadás, viszont a bevételből meghatározott százalékben a finanszírozó részesül. Ennek ellenére az előadás és a koreográfia jogát a Magyar Állami Operaház kapta, amely ezért érdekelt a további előadásokban is. Ez is közrejátszott abban, hogy a jegyárak a világelsőség miatt a szokásosnál is magasabbak lettek.
Komlósi Ildikó, aki hangsúlyozta, hogy rengeteget kapott Judit szerepétől és a Bartók-operától, elmondta: az alkotói stáb minden egyes tagja, még a technikusok is zenei végzettséggel rendelkeznek, így a művészvéna nem hiányzik a produkcióból. Andrew Quinn a valós idejűség fontosságát emelte ki: eszerint a vetített kép igazodik az adott pillanatban megszólaló zenéhez, a próbákon kialakuló változásokhoz, és egy bizonyos hangszerhez helyezett mikrofon segítségével az élőben létrejövő zene hangszínéhez, tempójához, pulzálásához. Kovács István, a címszereplő arról beszélt, hogy a Bartók-művet azért is szokták koncertszerűen előadni, illetve filmvásznon bemutatni, mivel az eredeti koncepció színházi térben való létrehozása akadályokba ütközik. Ha koncertszerűen éneklik, akkor belül megy a film – foglalta össze, hozzátéve, hogy ennek a belső filmnek a kivetítésére nyílik most lehetőség.
Az előadást Győriványi Ráth György dirigálja, aki elmondta: zeneileg nem készül másképp erre az előadásra, mint bármelyik Kékszakállúra és Boleróra. Az este előadó stábjának rendezője Caterina Vianetto, a filmrendező Renzo Cerbo, a speciális 3D-s effekteket Andrew Quinn alkotta, a grafikák Fabrizio Lupo, a látvány Alessandro Chiodo munkája, a jelmezeket pedig Carlos Lupo készítette. A szeptember 7-i premiert követően 9-én és 10-én is megismétlik az előadást.
origo.hu
Ketten lettek itthon euromilliomosok péntek este
