Idegtépő várakozás a törvényre

Országos tanévnyitót tartottak a hét végén a reformátusok és az evangélikusok is. Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke fővárosi rendezvényükön kiemelte, a rendszerváltozás óta nem volt ilyen nagy arányú a református iskolák számának növekedése. Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke országos tanévnyitó istentiszteletükön leszögezte, az egyház nem elvenni, korlátozni akar, hanem többletet akar adni a rábízott diákoknak.

Megfontoltan és körültekintően jártak el az iskolaátvételeknél a reformátusok, ahogy arra februárban a zsinat kérte az egyházközségeket – emelte ki Bölcskei Gusztáv református püspök köszöntő beszédében. A „várva várt közoktatási törvénnyel” kapcsolatban úgy fogalmazott: minél később születik meg a jogszabály, a várakozás annál idegesítőbb lesz. Reményét fejezte ki, hogy az egyházi iskolákban dolgozó pedagógusok bérezése terén megvalósul az esélyegyenlőség, ennek jeleként értékelte azt a kormányrendeletet, amely a bérkompenzációt lehetővé teszi az egyházi oktatási intézményekben. Megjegyezte azonban, amikor az önkormányzati szférában végrehajtották a bérkompenzációt, akkor kellett volna az egyházi intézmények dolgozóinak is megkapniuk a kompenzációt. Értetlenségét fejezte ki annak kapcsán, hogy több iskolafenntartó az ingyentankönyvekre kapott pénzt elköltötte.
Huszár Pál, a zsinat világi elnöke tanévnyitó beszédében rávilágított: „a mi iskoláink (…) az állami tanterv teljesítésén kívül neveltséget adnak”, arra nevelik tanítványaikat, hogy az örök értékek, mint a szeretet, a felnőttek és az idősek megbecsülése, a munka, a szorgalom, a keresztény elkötelezettség, fontosabbak, „mint amit a globalizációs társadalom rákényszerít a társadalomra”.
Bogárdi Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke prédikációjában utalt ara, kétféle pedagógiai felfogás létezik a tananyag elsajátítása terén, az egyik bevonja a diákokat a tanulási folyamatba, a másik „beülteti a tudást”. Utalt arra, hogy Magyarországon „szinte évente változnak a pedagógiai programok”, az iskolákra pedig „fojtogatóerővel nehezedik rá a kérdés: mely tudásból lesz haszna élete során a diáknak és a társadalomnak”.
Szászfalvi László egyházügyi államtitkár levélben köszöntötte a tanévnyitót. Ebben azt írta: a magyar reformátusságnak elévülhetetlen érdemei vannak a közösségépítés és az anyanyelvi oktatás megteremtése terén. Az ünnepség végén Bölcskei Gusztáv és Huszár Pál átadta a Makkai Sándor-díjat munkájuk elismeréseként Csiszár Ákosné kisvárdai, Karikó-Tóth Tibor szentesi és Veres Edit péterfalvai (Kárpátalja) pedagógusoknak.
Az evangélikusok az ünnepi alkalmon megnyitották új oktatási intézményüket, a pestszentlőrinci Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnáziumot. Püspökük, Gáncs Péter köszöntőjében rámutatott: az egyházi iskolák az utóbbi húsz évben azt kérték, hogy ugyanannyit kapjanak az adófizetők forintjaiból, mint más oktatási intézmények. Utalt arra, hogy az egyházi iskolák „pluszszeretetet, örömöt és közösségképes, felelős szabadságot is adnak a diákoknak”. Elmondta, az iskola névadója, Sztehlo Gábor evangélikus lelkész élete azt bizonyította, hogy „Jézus szeretete életeket ment, örömöt és szabadságot hoz az embereknek”. A lelkész a második világháborúban több ezer gyermeket mentett meg, 1945 után pedig a Gaudiopolist, azaz az Örömvárost hozta létre a rászoruló gyermekeknek.
Mint a püspök mondta, az egyház azt szeretné, hogy az iskola is az öröm városa legyen, ahol megtanulják észrevenni a másik embert, és amennyire lehet, segíteni rajta.
Ughy Attila, a XVIII. kerület fideszes polgármestere beszédében kijelentette: az evangélikus szemlélet mindent megtesz azért, hogy „a gyermekek nyitottak legyenek, és erősítést kapjanak az új kezek által”. Beszéde után jelképesen átadta az iskola kulcsait az evangélikus egyház képviselőinek. Az egyház egyébként negyvenkét evangélikus közoktatási intézményt indított el 1989 óta, ez az intézmény lesz a negyvenharmadik.