Igazságáért harcol a móri nyomravezető

Csak azért jelentkezett a hatóságnál a móri ügy védett tanúja, mert a hírekből értesült, hogy csaknem öt éve előkerült a nyolc áldozatot követelő vérengzéskor használt fegyverek egy része – állítja azok felfedezője, az amatőr hadtörténész, Szebenyi István. A férfit tavaly jogerősen nyomravezetőnek mondta ki a bíróság a bankrablással összefüggő veszprémi postásgyilkosság ügyében, holnap pedig megkezdődik a rendőrség és a posta ellen indított polgári pere a Móron történtek miatt kitűzött összegért.

Elkezdődik holnap a Pesti Központi Kerületi Bíróságon az a kártérítési eljárás, amelyben a 2002 májusi, nyolc áldozatot követelő móri bankrabláskor használt fegyverek, illetve lőszerek egy részét megtaláló Szebenyi István nyújtott be keresetet az ügyben korábban nyomravezetői díjat kitűző Országos Rendőr-főkapitányság, valamint a Magyar Posta ellen. A per tétje ötmillió forint, annak az öszszegnek a fele, amelyet korábban egy védett tanúnak fizettek ki.
Szebenyi István számos társával együtt világháborús relikviákat gyűjt a Vértes környékén, a társaság gyakran járja az erdőket fémkeresőkkel, ezenkívül hadisírokat azonosítanak és gondoznak. Szebenyiék 2006 végén kutattak azon a területen, ahol több helyen elásott fegyveralkatrészeket, lőszereket, különféle, gondosan becsomagolt ruhákat találtak. Az egyik maroklőfegyverről a szakértő megállapította, hogy azzal lőttek le 2003-ban egy postást Veszprémben, illetve azzal tüzeltek Móron a bank biztonsági őrére is. A móri ügyet és a kézbesítőket ért támadásokat vizsgáló Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) hamarosan bejelentette, hogy a bűncselekmények között összefüggés van. A hírek hallatán jelentkezett a hatóságnál a védett tanú, aki autójával a Móron történtek után kivitte Nagy Lászlót, a vérengzés egyik elkövetőjét a Tatabánya melletti erdőbe, ahol Nagy a Szebenyiék által később megtalált csomagokat kereste. A tanú személyleírást adott Nagyról, és telefonja híváslistájában szerepelt annak száma is, a nyomozók így jutottak el hozzá és társához, Weiszdorn Róberthez. Nagy hamarosan öngyilkos lett a zárkájában.
A vérengzés miatt indított első bűnperben Kaiser Edét jogerősen tényleges életfogytiglanra ítélték. Nagy és Weiszdorn elfogása után Kaiser szerepe is tisztázódott, s felmentették a móri vádak alól.
A móri ügyben indított újabb büntetőeljárás jogerősen is megállapította, hogy a bankban legalább hét emberrel Nagy László végzett, és ő támadta meg a postásokat is. Egyikük a Veszprémhez közeli Herenden lakott, az ügyben az ottani önkormányzat 200 ezer forintot ajánlott fel a nyomravezetőnek, amelyet ki is fizettek az említett védett tanúnak. A veszprémi bíróság tavalyi jogerős határozata kimondta, hogy Szebenyi a postásgyilkosságok nyomravezetője volt, és kötelezte Herend várost, hogy százezer forintot fizessen ki a felperesnek.