A ketamint eredetileg altatószernek és erős fájdalomcsillapítónak fejlesztették ki, ám mára új arcot öltött: Európa és Észak-Amerika fiataljai körében bulidrogként, stresszoldóként és szorongáscsökkentő szerként terjed – hívta fel a figyelmet Téglásy Kristóf, a Drogkutató Intézet (DKI) stratégiai igazgatója. Mint a szakember arról beszámolt, egy 2023-as felmérés szerint az otthoni ketaminhasználat egyre gyakoribb. Az adatok azt mutatják, hogy a felhasználók 55 százaléka, az alfa generációnak pedig 58 százaléka véletlenül vagy szándékosan túllépte az ajánlott dózist.
Ez azért különösen veszélyes, mert a ketamin nem pszichiátriai rendellenesség kezelésére jóváhagyott szer, hanem orvosi altatószer, használata kizárólag kórházi körülmények között, állandó orvosi felügyelet mellett képzelhető el.
Tovább árnyalja a képet, hogy a felhasználók 26 százaléka szívesebben választja a ketamint, mint a hagyományos antidepresszánsokat vagy szorongásoldókat. Az egyelőre nem bizonyított terápiás hasznosság is csupán képzett szakemberek felügyelete mellett lenne indokolható, amelynél elsősorban a páciens aktuális állapota és a kezelési terv a mérvadó.

Veszélyes otthoni használat
A Z generáció körében a leggyakoribb a ketamin használata: mintegy 41 százalékuk számolt be pszichedelikus szerek használatáról önmaguk kezelése céljából önállóan, azaz orvosi felügyelet mellőzésével, míg a millenniumiak – az alfa generáció – aránya 29 százalék. Az ingerek gyors elérésének csábító lehetősége és a közösségi média idealizáló, relativizáló narratívája könnyen tévútra vezeti őket. A felállított elmélet szerint a ketamin szorongást csökkentő, „menekülési” élményt kínál, és ez veszélytelennek tűnik a fiataloknak, hiszen a közösségi csatornák elfogadhatónak tüntetik fel a használatát.
Azonban egészen konkrét ellenpéldák is találhatók, bár ezekről nem lehet olvasni a közösségi média csatornáin. Egy riportban egy 35 éves nő esetét ismertették, akit otthoni telemedicinás tanácsra – a telemedicina az egészségügyi ellátás olyan formája, ahol az orvos és a beteg nem találkozik személyesen, hanem távoli adatátviteli rendszeren (például videó, telefon, online platform) keresztül létesítenek kapcsolatot – a tabletta nyelv alatt történő tartása közben keletkezett nyál lenyelésre utasítottak, holott ezt mindig ki kellett volna köpni. Ennek következtében
a nő ketaminszintje a vérben elérte az altatási dózis dupláját, azaz a súlyos túladagolás állapotába került.
Ez felébresztette az orvostársadalmat is, hogy a ketamin otthoni alkalmazása a kontroll hiánya miatt végzetes is lehet.