A központi szennyvíztisztító telep vízjogi üzemeltetési engedélye nem adható ki 2011. december 31. után, ha addig a fővárosi önkormányzat nem oldja meg a keletkező szennyvíziszap kezelését, elhelyezését – közölte lapunkkal Dolla Eszter, a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség igazgatója. Kifejtette: a több száz millió eurós beruházással, javarészt európai uniós támogatással épített tisztítómű próbaüzeme 2009 augusztusától 2010 júliusáig tartott, ám most ennek sikere vált visszamenőleg is bizonytalanná. – Tavaly több mint 52 ezer tonna, átlagosan 27 százalékos „szárazanyag-tartalmú” víztelenített iszapot szállítottak el a próbaüzem idejére kötött, majd ez év végéig meghosszabbított szerződés alapján. A Biosolid Konzorcium az iszap zömét, 86 százalékát a lőrinci pernyehányóra, kisebb részét Almásfüzitőre és Csomádra szállította. A veszélyes hulladéknak számító iszapot Lőrincin biológiailag bontják le, csakhogy ott szintén ez év végén jár le a lerakó engedélye – hangsúlyozta Dolla Eszter. Kiemelte, hogy bár a fővárosi önkormányzatnak rövid és hosszú távú terve is van, a felügyelőség a 2011. december 31. utáni időszakról a mai napig hivatalos tájékoztatást nem kapott az iszap elhelyezésével kapcsolatosan.
A hatóság álláspontja szerint a tisztítótelep jövő januártól ellehetetlenülhet, vízjogi üzemeltetési engedély nem adható ki, annak érvényességi ideje nem hosszabbítható meg a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló kormányrendelet alapján. Az iszap elszállításának hiányában akár a tisztítótelep leállítása is szükségessé válhat, ebben az esetben várhatóan az újraindítás több mint fél évbe telne, és jelentős költségekkel járna. A leállás következménye tragikus lenne: Budapest szennyvize ismételten tisztítatlanul kerülne a Dunába. A környezetvédelmi felügyelőség éves szinten legalább 10-20 milliárd forintos vízszenynyezési bírságot szabhatna ki, és megfizettetné a szintén milliárdos összegű vízterhelési díjat is. Az igazgató arra is felhívta a figyelmet, hogy a fenti összegek várhatóan „megjelennek” a csatornadíjban is, és ez nagy közfelháborodást válthatna ki a lakosságból.
Bán Tamás, a Budapesti Városüzemeltetési Központ (BVK) Zrt. vezérigazgatója lapunk érdeklődésére közölte: a Fővárosi Közgyűlés júniusi döntése alapján az iszapelszállításért az önkormányzat saját cége, a Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi (FTSZV) Kft. lesz a felelős. – Előkészítettük, hogy 2012. január elsejétől zökkenőmentesen történhessen a váltás. A főváros a szennyvíziszap deponálására és ártalmatlanítására pályázatot ír ki. A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek már csak az FTSZV által benyújtott engedélyeztetési dokumentumokból is ismernie kellene a terveket. Hoszszú távon több megoldáson is gondolkodunk, az egyik kézenfekvő megoldás az iszap helybeni, azaz csepeli komposztálása lenne, de felvetődött, hogy a szennyező anyagot akár vízi úton is elszállíttathatnánk – fűzte hozzá a BVK Zrt. vezérigazgatója. Tájékoztatása szerint eddig a tonnánkénti szállítási és elhelyezési költség 14500 forint volt. A jövőbeni adatokról viszont éppen a közbeszerzés tisztasága miatt nem adhatnak tájékoztatást. Mint megtudtuk, a szennyvíziszap elszállítási kapacitása 2012-től évente 60 ezerről 80 ezer tonnára nő.
Hutiray Gyula főpolgármester-helyettes lapunknak azt mondta, hogy a Fővárosi Közgyűlés még ebben a fél évben dönthet a végleges megoldásról. Szerinte az előző városvezetés idején kötött szennyvíziszap-elszállítási szerződés, egy külsős cég megbízása kétszeres-háromszoros költséget jelentett a városnak ahhoz képest, mintha azt saját cége látta volna el.
origo.hu
Napos hétvége után visszatérnek az esők
