Következő mérkőzések
Svájc
18:002024. június 29.
Olaszország
Németország
21:002024. június 29.
Dánia

Ismét a felszínen a bányászok

A Tatabánya FC labdarúgócsapata holnap a BKV Előre elleni NB II-es bajnoki mérkőzéssel kereszteli át hivatalosan is Grosics Gyula nevére a stadionját. A névadó személye, az Aranycsapat és a Bányász egykori kapusa mellett az is apropót kínál a múltidézésre, hogy a helyi alakulat szeptember 16-án éppen harminc esztendeje verte 2-1-re a Real Madridot az UEFA-kupában. Akinek kajánkodni támadna kedve a spanyol sztárklub és a BKV Előre kontrasztja kapcsán, annak a tatabányaiak ugyancsak nem minden poéntól mentesen azt üzenik: míg a Realnak alig pár tízezernyi bérletese van, addig a BKV-nál százezres ez a nagyságrend.

Ballai Attila
2011. 09. 26. 22:00
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Manapság már alig hihető, pedig így történt: a többek között Camachóval, Juanitóval, Del Bosque-val, Santillanával felálló spanyolok 1981. szeptember 16-án óvatosan kezdtek, csak akkor nyíltak ki, miután Weimper „Paripa” büntetőből vezetést szerzett, Santillana még szünet előtt ki is egyenlített, ám a 79. percben Csapó Károly 2-1-re alakította a játék képe alapján jogos végeredményt. A Real két héttel később, kínkeserves 1-0-lal, idegenben lőtt góllal továbbjutott, de a magyarok már a 38. percben emberhátrányba kerültek, még a mindig elegánsan kimért rádióriporter, Vass István Zoltán is fekete rigónak minősítette Mulhall ír játékvezetőt, Csapó „Csárli” pedig egy közelmúltbeli interjúban kijelentette: „nem nyerhettünk, biztos vagyok benne, hogy ott a Real Madridnak kellett továbbjutnia, azt érezni lehetett az egész mérkőzés folyamán”.
Az 1988-ban még bajnoki ezüstérmes és a kontinentális kupában a Stuttgartot is 2-1-re legyűrő klubot aztán a rendszerváltozás éppen úgy megroggyantotta, ahogyan bázisszervét, a bányát és a szocialista iparvárost; 1993-ban az NB III-ba süllyedt az alakulat. Azóta kétszer is visszaliftezett az élvonalba, ott egyszer negyedikként, egyszer ötödikként zárt, a faramuci lebonyolítási rendű 2000/2001-es idényben pedig egyedülállót alkotott: ősszel megnyerte az alapszakasz egyik csoportját, a tavaszi rájátszást viszont utolsóként zárta, így kiesett. Az előző két évtizedben ez az ingatagság, az aktuális főszponzor léte, nemléte, szeszélye határozta meg az egyesület sorsát, ám most talán elérkezett az állandóság időszaka. A kalkulálható és stabil költségvetés mellett ezt jelzi a szakmai stáb összetétele is, amelyben Vincze István szakmai igazgatóként, Kiprich József vezetőedzőként, Kiss Imre kapusedzőként, Csapó Károly és Szabó György tanácsadóként képviseli a dicső múltat. (Mielőtt bárki azt hinné, példátlan a tatabányai foci hagyományőrzése, érdemes felidézni, hogy a szomszédban, a Földi Imre Sportcsarnokban működő férfi kézilabdacsapatnál Marosi László az ügyvezető igazgató, Debre Viktor a tréner, Kontra Zsolt ugyancsak a szakmai stáb tagja, Pál Árpád pedig a serdülőket gardírozza.)
Az viszont már nagyon is a jelen, hogy a Tatabánya négy forduló után százszázalékos teljesítménnyel, 9-3-as gólkülönbséggel vezeti az NB II Nyugati csoportjának tabelláját, és a feljutásért várható harcban az MTK messze legkomolyabb vetélytársának tekinthető. Mindezt összegezve Grosics Gyula által igazán vállalható ez a keresztapaság. Tatabánya városa és csapata pedig különösen büszke lehet.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.