Putyin a folyamatos provokációval üzen a NATO-nak?

Az utóbbi hetekben több alkalommal is megsértették orosz katonai eszközök – drónok és vadászgépek – a NATO-tagállamok légterét, például Lengyelország, Románia és Észtország felett. A történtek miatt a katonai szövetség a 4. cikkelyre hivatkozva egyeztetéseket tart és elindította a műveletet, amely a keleti határ védelmét hivatott erősíteni. Moszkva ugyan tagadja, hogy szándékosan provokálna, de elemzők úgy vélik, Oroszország célja a NATO reakcióinak felmérése, valamint figyelmeztető jelzés küldése a Kijevet támogató államoknak.

Vlagyimir Putyin orosz elnök Fotó: SERGEI BOBYLYOV Forrás: POOL

Az utóbbi időben több orosz NATO-légtér-sértés is történt, ami eszkalálódó feszültségre utal. Mivel több különálló esetről van szó, így nehezen tekintentők ezek pusztán a véletlen művének. Szakértők szerint Moszkva célja egyértelműen a katonai szövetség reakcióinak vizsgálata. Vajon mi a valódi szándék Oroszország részéről, és miért beszél a NATO egyre nyíltabban komoly fenyegetésről?

Oroszország provokálja a NATO-t, vajon mire készül Putyin?
Fotó: VALERY SHARIFULIN / POOL

• Többszörös orosz NATO-légtér-sértés, eszkalálódó feszültség,
• A NATO reagált: 4. cikk szerinti konzultációk és Eastern Sentry hadművelet, 
• Oroszország célja a katonai szövetség tesztelése?

Orosz drónok Lengyelországban

Szeptember 10-én hajnalban több orosz drón lépett be a lengyel légtérbe. A lengyel és szövetséges repülőgépek közbeléptek, és megsemmisítették a járműveket. A műveletben lengyel F–16-osok, holland F–35-ösök, olasz AWACS felderítők és a NATO légi utántöltő gépei vettek részt. A lengyel hatóságok összesen 19 eszköznél igazolták a légtérsértést.

A drónok légtérsértése példátlan mozzanat a NATO és Lengyelország történetében is, ami miatt a lengyel kabinet rendkívüli ülést tartott.

Az incidens után Lengyelország egyeztetett szövetségeseivel, majd a NATO 4. cikk szerinti eljárás megindítását kérte. A lengyel közlemény szerint ez csupán a kezdet, és a konzultációk során a NATO jóval határozottabb támogatását várják, mivel olyan konfrontációról van szó, amelyet Oroszország az egész világ ellen indított. A dróntámadás során senki nem sérült meg, viszont egy lakóházban keletkezett kár. A lengyel vezetés eleinte az orosz drónokat okolta a kárért, ám később kiderült, hogy a sérülést egy lengyel vadászgép meghibásodott rakétája okozta.

4. cikk: A felek tanácskozni fognak egymással, valahányszor bármelyikük véleménye szerint a felek egyikének területi épségét, politikai függetlenségét vagy biztonságát veszély fenyegeti.

Az orosz védelmi tárca közleménye

Varsó nyilatkozatára válaszul az orosz hadsereg megerősítette, hogy nem állt szándékában lengyel területen lévő létesítményeket megsemmisíteni. A minisztérium jelezte, hogy készen áll a Lengyelországgal történő egyeztetésekre a területén lezuhant drónok ügyében.

Orosz drónok Lengyelország légterében – ki jött ki jól az esetből?

Elterjedtek olyan vélekedések, miszerint Ukrajna célja, hogy Lengyelországot is bevonja a háborúba. Moszkva korábban cáfolta, hogy a drónok Lengyelországot célozták volna, érvelésük szerint az érintett drónok maximális hatótávolsága 700 kilométer, így orosz területről indítva nem érhették volna el az országot. Egyes szakértők úgy vélik, 

Ukrajna igyekszik minél több ország támogatását megszerezni, legyen az fegyver, pénz vagy más szükséges segítség.

Oroszország ezzel azt is próbára tette, hogyan reagál Lengyelország, illetve a NATO az eseményre. A teszt lezajlott, függetlenül attól, hogy a drónok szándékosan jutottak-e be lengyel légtérbe, vagy véletlenül. Moszkva így képet kapott a lehetséges következményekről és levonta a tapasztalatokat.

NATO-művelet indult az orosz drónok miatt

Ukrajna és Lengyelország szempontjából is nagy hangsúlyt kapott a drónesemény, amelynek hatására összehívták a NATO nagyköveti értekezletét. Ennek következtében született egy döntés, miszerint elindul az úgynevezett Eastern Sentry (Keleti Őrszem) hadművelet, vagyis megerősítik a NATO keleti szárnyának a védelmét. 

A dánok, franciák, németek már eddig is felajánlották a segítségnyújtást különböző harci járművekkel, és az angolok is valószínűleg csatlakoznak hozzájuk

– emelte ki a szakértő lapunknak.

Újabb drónincidens egy másik NATO-országban

Szeptember 13-án a román radarok észleltek egy orosz drónt, amely belépett az ország légterébe. Azonnal riasztották az F–16-os vadászgépeket, és a külügyminiszter szerint, „nagyon közel álltak a lelövéshez”. A drón alacsonyan repült a román légtérben, majd egy ponton Ukrajna felé fordult, végül elhagyta a NATO-légteret és visszatért Ukrajnába. Az eset hatására Oana Toiu román külügyminiszter bejelentette, hogy az ENSZ-közgyűlés következő ülésén napirendre kívánja venni az orosz drónprovokációk kérdését.

A botrány tovább fokozódik az orosz vadászgépek miatt

Szeptember 19-én három orosz MiG–31-es vadászgép engedély nélkül lépett be Észtország légterébe a Finn-öböl felett – közölte az ország külügyminisztériuma. A tárca tájékoztatása szerint a repülőgépek összesen 12 percig tartózkodtak az észt légtérben. Az eset után Tallinn bekérette Oroszország ügyvivőjét.

Oroszország idén már négyszer megsértette Észtország légterét, ami önmagában is elfogadhatatlan. A mai (szeptember 19-i) behatolás azonban példátlanul arcátlan, hiszen egyszerre három vadászgép lépett be a területünkre

 – fogalmazott Margus Tsahkna észt külügyminiszter. A miniszter hozzátette: „Oroszország egyre kiterjedtebb határtesztelése és növekvő agresszivitása gyors politikai és gazdasági nyomásgyakorlást tesz szükségessé.”

Oroszország védelmi tárcája reagált a vadászgépügyre

Az orosz védelmi minisztérium Telegramon tette közzé állásfoglalását az észt légtérrel kapcsolatos állítólagos incidensről, amelyben az Orosz Légierő MiG–31-es gépei érintettek. A közlemény szerint szeptember 19-én három MiG–31 Karéliából Kalinyingrádba tartott az előzetes terveknek megfelelően. Hangsúlyozták, hogy a repülés a tervek szerint zajlott, az útvonalat nem hagyták el és nem sértették meg egy ország légterét sem, amit a független megfigyelések is alátámasztanak. 

Az észt hatóságok szerint idén már ötödjére történt, hogy orosz repülőgépek beléptek a légterükbe. 

Ezúttal a gépek északkeleti irányból érkeztek, ahol a Finn-öböl felett finn vadászgépek fogadták őket. Ezt követően olasz F–35-ösök, az észt NATO-bázisról felszállva, a Balti Légi Ellenőrzés misszió részeként kísérték ki az orosz gépeket. Az észt kormány tájékoztatása szerint az orosz vadászgépek nem jelentettek repülési tervet, transzponderük ki volt kapcsolva, és nem vették fel a rádiókapcsolatot az észt légiforgalmi irányítással.

A NATO figyelmeztetést küldött

Oroszország tagadja a vádakat, a feszültség azonban fokozódik, miután Észtország orosz vadászgépek légtérsértéséről számolt be, Lengyelország és Románia – szintén NATO-tagok – orosz drónok határsértéséről tettek bejelentést. A NATO-szerződés 4. cikke hivatalosan sürgős konzultációt indít a 32 tagállam között, amely összekapcsolja az Egyesült Államokat és több európai országot a közös védelem érdekében.

Szeptemberben két különálló NATO-tag kezdeményezte a 4. cikk szerinti tanácskozást.

Donald Trump amerikai elnök is reagált a konfliktusra
Fotó: DREW ANGERER / AFP

Donald Trump amerikai elnök reagált a konfliktusra:

Nem tetszik. Nem szeretem, amikor ilyesmi történik. Komoly baj lehet belőle.

– írta az elnök közösségi oldalán. 

Mi az orosz provokáció célja?

Szakértők szerint a közelmúltban lezajlott eseményeket az orosz–ukrán háború kontextusában érdemes vizsgálni. Egyik cél lehet Oroszország részéről a NATO reagálási képességének és összetartásának próbára tétele. Emellett, mivel a szövetséges államok anyagi és katonai (légvédelmi rendszerek, harci repülők, drónok, rakéták stb.) támogatást nyújtanak Ukrajnának, az orosz üzenet vélhetően az, hogy ezek az országok mérlegeljék további segítségnyújtásukat, tekintettel arra, hogy saját határaik védelméhez is szükségük lehet a fegyverekre.

Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök (Fotó: AFP)