„Legközelebb lelőjük az orosz gépet!”

Lengyelország után az észtek is határozott fellépést követelnek a NATO-tól az egyre gyakoribb orosz, légterekkel kapcsolatos provokációk miatt. Szeptember 19-én három orosz MiG–31-es tizenkét percen át tartó berepülést hajtott végre Észtország légterében, mielőtt finn, olasz és svéd NATO-vadászgépek visszakísérték őket.

Orosz MiG-31-es szuperszonikus elfogó vadászgépek Fotó: Sefa Karacan Forrás: Anadolu/AFP

A helyzet súlyosságára tekintettel Észtország az Észak-atlanti szerződés 4. cikkét is életbe léptette, amely rendkívüli konzultációra ad lehetőséget, ha egy tagállam veszélyben érzi politikai függetlenségét vagy területi szuverenitását.

A mostani incidens nem elszigetelt: szeptember 10-én például 19 orosz drón hatolt be Lengyelország légterébe, s egy másik drón Románia felett keringett órákon át. 

Az orosz külügyminisztérium határozottan cáfolta azokat a nyugati vádakat, amelyek szerint orosz drónok megsértették volna a lengyel légteret. Marija Zaharova külügyi szóvivő szerint a Moszkva elleni vádak minden alapot nélkülöznek, és a bizonyítékok ismét elmaradtak.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője (Fotó: Annadolu/AFP/Sefa Karacan)

Mi várható?

A sorozatos esetek miatt elemzők és szakértők vitáznak arról, milyen választ adjon a NATO: a tallinni Nemzetközi Védelmi és Biztonsági Központ vezetője, Kristi Raik szerint világos üzenetre van szükség — „megvan a képességünk, a politikai akaratunk és a terveink, hogy ha az oroszok tovább fenyegetik bármely NATO-ország biztonságát, akkor lelőjük a gépeiket.”

Ugyanakkor vannak óvatosabb hangok is. Hanna Smith, a finn Vaasa Egyetem szakértője arra figyelmeztet, hogy nem feltétlenül kell azonnali, katonai eszközökkel válaszolni: a 4. cikk rendszeres alkalmazása is hasznos lehet, mert közös gondolkodásra és koordinációra készteti a tagállamokat, anélkül hogy minden incidensnél rögtön „radikális” lépésre szánnák el magukat.

A kérdés az, meddig engedheti a NATO, hogy Moszkva folyamatosan tesztelje a szövetség határait és türelmét. A 2015-ös török példa arra utal, hogy egyetlen lelövés sem feltétlenül vezet automatikus háborús válaszhoz — mégis egyre többen tartanak attól, hogy a túlzott engedékenység előbb vagy utóbb komolyabb eszkalációhoz vezethet. A NATO-ülésen várhatóan megpróbálják rögzíteni a közös elvárásokat és a válaszlehetőségeket, de a döntés súlya és következményei továbbra is komoly dilemmát jelentenek a szövetségnek.

Borítókép: Orosz MiG–31-es szuperszonikus elfogó vadászgépek (Fotó: Anadolu/AFP/Sefa Karacan)