Előzetes termésbecslések alapján a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) idén 400-450 ezer tonna szőlőtermésre számít, melyből mintegy hárommillió hektoliter újbort készíthetnek a borászok. Mivel a szüret jóformán csak a napokban kezdődött el – ezalól kivétel a korán érő csabagyöngye –, a becslés még korai, s csak akkor állhatja meg a helyét, amennyiben az őszi időjárási körülmények ideálisak maradnak. A HNT szakértője, Nyers Ágnes a szervezet honlapján közzétett elemzésében arra is felhívta a figyelmet, hogy a tavaszi fagyok és a szélsőséges időjárás több borvidéken helyi jelentőségű, kezelhető mértékű terméskiesést okozott. Emellett az elmúlt hetek esőzései enyhítették az aszály hatását, de további csapadékra már nem lenne szükség.
A hazai felvásárlók – a régióban és a hazánkban is tapasztalt alacsony termés miatt – tavaly azt is megélhették, hogy a cseh és szlovák kereskedők kiviszik az országból a szőlőt. A HNT-hez beérkezett előzetes jelzések alapján a korai és illatos fehér fajták iránt most is nagy a külföldi érdeklődés. A borellenőrzési hatóság kiemelt ellenőrzésekkel kívánja biztosítani, hogy a jogszabályi előírásoknak megfelelően történjék az export.
A fentiek tükrében nem meglepő, hogy az Agrárgazdasági Kutatóintézet beszámolója szerint az idén a 2010. évinél kedvezőbb árakkal indult a szüret. Az Irsai Olivért kilogrammonként 120 forintért vásárolták fel. Az AKI közlése a szlovákok kilogrammonként 50 eurócentért (130 forint) vásárolják a mátrai borvidéken ugyanezt a fajtát. A nemzetközi ízlés a gyümölcsízű, könnyebb fehérborokat részesíti előnyben, ami kedvező lehet a hazai palackosbor-export szempontjából. A kutatóintézet adatai szerint az idei első fél évben hazánkban négy százalékkal nőtt az asztali és tájborok értékesítése az előző évi azonos időszakhoz képest. A fehér asztali borok forgalma 14 százalékkal élénkült meg, a fehér tájborok eladása azonban 18 százalékkal visszaesett.
Az asztali és tájborok értékesítési ára 5 százalékkal volt magasabb az idei év első hét hónapjában, mint egy évvel korábban. A fehérborok ára hat, a vörös- és rozéboroké csaknem négy százalékkal emelkedett. A fehérborok közül mind az asztali, mind a tájborok ára nőtt, az utóbbi nagyobb, 13 százalékos mértékben. A vizsgált időszakban a vörös és rozé asztali borokért két, a tájborokért hét százalékkal fizettek többet a vásárlók.
Plusz egymilliárd. A Vidékfejlesztési Minisztérium tájékoztatása szerint az idén egymilliárd forinttal több jut szőlőültetvények szerkezetátalakítására. A termelők mintegy 12 milliárd forint támogatást kapnak a következő két évben erre a célra. A közösségi forrásból finanszírozott programra az idén 22,5 jövőre 22 millió euró áll rendelkezésre.

Tankcsapda: íme a harmadik tag: „Ő az igazi”