Jogszerű volt a szocialista földosztás?

Nem talált kifogásolnivalót az előző kormány termőföld-értékesítési és -bérbeadási gyakorlatán a Gazdasági Versenyhivatal. A piaci verseny tisztasága felett őrködő szervezet nem látott problémát abban, hogy egy kivételezett kör messze a piaci ár alatt bérelhetett sok ezer hektáros területeket. A vizsgálatot Budai Gyula elszámoltatásért felelős kormánybiztos kezdeményezte, aki most az uniós versenyhivatalhoz fordul.

Nem találta versenyjogba ütközőnek a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) az előző kormány azon gyakorlatát, amely szerint kivételezett köröknek óriási, állami tulajdonban lévő termőföldterületeket adtak bérbe, gyakran a piaci ár alatti értéken. Emlékezetes, hogy a szocialista kabinet a távozása előtti évben több tízezer hektárnyi állami termőföld bérleti jogára írt ki pályázatot úgy, hogy e területekre még további három-négy évig érvényes haszonbérleti szerződések voltak érvényben. A földeket, bár egymástól gyakran kilométeres távolságra voltak, egy egységben hirdették meg, s amennyiben valakinek a „csomagban” szereplő egyik területre volt elő-haszonbérleti joga, úgy azt az összes többire is kiterjesztették. A versenyhivatal ezt a gyakorlatot sem találta kifogásolhatónak.
A földügyletek vizsgálatát Budai Gyula elszámoltatási és korrupcióellenes kormánybiztos kérte a GVH-tól. Juhász Miklós, a versenyhivatal elnöke válaszlevelében arról számolt be, hogy szerinte mivel a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. nem dönthetett önállóan, rajta nem is kérhető számon a versenytörvény betartása. Mint írta, elvben szóba jöhetne a Budai Gyula által említett gazdasági erőfölénnyel való visszaélés, ám az ilyen típusú jogsértéshez két feltétel egyidejű teljesülése szükséges. Egyfelől az, hogy a vállalkozás az érintett piacon erőfölényben legyen, másfelől pedig az, hogy ezzel vissza is éljen. Márpedig – jelezte az elnök – a hazai földpiac széttagolt, ezért nem is jöhet szóba az erőfölény. Ezen tényeket előrebocsátva a versenyhivatal elnöke kitért arra is, hogy sem az európai, sem a hazai versenyjog nem tartalmaz arra vonatkozó rendelkezéseket, hogy a tulajdonos milyen módon értékesítheti tulajdonát. Hozzátette: „az a gyakorlat, miszerint a nagybani vevők kedvezőbb feltételekkel tudnak vásárolni, illetve engedményeket kapnak az eladóktól, életszerű és természetes piaci magatartásnak minősül”. A versenyhivatal szerint a felügyeleti eljárás megindítására a piaci áraknál alacsonyabb bérleti díjak kiszabása sem ad okot, mivel az MNV Zrt. magatartását a földbirtok-politikai irányelvek határozták meg.
Ugyanakkor ténykérdés, hogy az MNV Zrt. az elmúlt kormányzati időszakban nem minden esetben járt el a birtokpolitikai elveknek megfelelően. Akadt például olyan eset, hogy annak ellenére hirdették meg egy több száz hektáros terület bérleti jogát, hogy a kiírással az agrárminiszter sem értett egyet. Példaként említhető a sukorói földcsere ügye is – ez esetben az állam a Velencei-tó partján lévő földjét cserélte el egy izraeli befektető Pest megyei gyümölcsöseire –, amely ugyancsak emblematikus példája annak, hogy a vagyonkezelő egyáltalán nem a birtokpolitikai elvek mentén cselekedett.
Megkeresésünkre Budai Gyula arról számolt be, hogy nem ért egyet a versenyhivatal álláspontjával. Szerinte az egyáltalán nincs rendjén, hogy egyes kivételezett személyek vagy társaságok több tízezer hektárhoz jutottak hozzá kivételes kedvezményekkel. Ráadásul általában nagyüzemek jutottak ilyen lehetőséghez, amelyek emiatt olcsóbban tudtak termelni, mint az egyébként is hátrányban lévő kisebb versenytársaik. Emlékeztetett: az előző kormány úgy igyekezett bebetonozni saját üzleti köreit a bérelt állami földeken, hogy közben újabb birtokokhoz is juttatta őket. A több tízezer hektárnyi termőföld haszonbérletére kiírt új pályázatokon a 2015–2017-ig érvényes szerződéssel bérelt földeket 2029-ig tudták átadni a „baráti” befektetőknek. A kis- és közepes gazdaságok esélyt sem kaptak, hiszen egy-egy pályázatban 4000-6000 hektárnál kevesebb föld bérleti jogára nem lehetett jelentkezni. Budai Gyula lapunkkal közölte: eltökélt abban, hogy érvényt szerezzen a jognak és az ezzel kapcsolatos társadalmi elvárásnak. Emiatt az Európai Bizottság versenypolitikai főigazgatóságához fordul majd, és kéri az ügy elbírálását. Szerinte a vagyonkezelő számtalanszor kifogásolt korábbi gyakorlata – amelylyel egy-egy pályázatban több ezer hektárnyi termőföldet hirdetett meg – egyaránt ellentétes a hazai jog szellemével és az uniós irányelvekkel.