Már májusban jelentkeztem a lakcímünk alapján kijelölt Bolyai utcai óvodában, hogy felvegyék a gyermekemet. Minden hivatalos formanyomtatvány vagy kérdőív kitöltetése nélkül azt mondták, minden rendben, a jelentkezési kérelmet rögzítették, a fiam fel van véve – kezdi történetét Ilona. Az erdélyi származású édesanya nyárra hazautazott gyermekével, csak akkor szembesült az intézmény elutasításával, amikor visszatértek Székelyudvarhelyről. – Azonnal felhívtam az óvoda vezetőjét, aki azt mondta: 50 gyereket kellett elküldenie, oldjam meg a problémát, ahogy tudom. Azt is mondta, előjegyzésben van a fiam, majd szólnak, ha lesz hely – mondta Ilona, aki egyedülálló anyaként neveli Leventét, és a gyes lejártával kénytelen visszamenni a munkahelyére. A kerület összes óvodáját felkereste, ám mindenhol azt a választ kapta: nincs hely. Végül az önkormányzathoz ment, ahol kiderült, a felvétel kérésénél ki kellett volna tölteni a kérdőívet, ennek elmulasztása nem teszi lehetővé a fellebbezést. – Végső elkeseredettségemben ismerősöktől kezdtem érdeklődni, tudnak-e olyan óvodáról, ahová felvennék a fiamat. Így kerültünk a Bajza utcába, a Bolgár Kétnyelvű Nemzetiségi Óvodába. Nekik még kapóra is jött a felbukkanásunk, gyerekeket toboroztak, hogy elegendő legyen a létszám a csoport indításához, és megkapják az állami támogatást – mondta az édesanya. Most naponta két órát utazik a gyerekkel egy olyan óvodába, ahol az óvónők jobban beszélnek bolgárul, mint magyarul. – Borzasztóan megalázó helyzetbe kerültem, utoljára akkor éreztem ezt, mikor Levente megszületett, és az anyakönyvi lapon hontalannak jegyezték be, mert akkor még román állampolgárságúak voltunk az apjával, így ő sem kaphatta meg a magyart. A románok sem akarták neki megadni, mondván, nem ott született – idézi fel. Ilona 1998-ban jött Magyarországra, a kezdetektől fogva bejelentett munkahelye volt, adót és járulékot fizetett. Az állampolgárságot 2009-ben kapta meg, az akkori törvényi előírásoknak megfelelően. Öt éve lakik a kerületben. – Sokszor érzem úgy, hiába születtem magyarnak, sosem lehetek igazán az, itt mindig csak román leszek – mondja.
A kerületi önkormányzat megdöbbenésének adott hangot az ügy kapcsán. Balaton Balázs szóvivő az óvoda vezetőjével történő egyeztetés után azt közölte: értetlenül állnak azelőtt, hogy az édesanya ezzel a problémával a sajtóhoz fordult. A gyermek az óvodában a mai napig várólistán van, mint mondta, hamarosan bekerülne, ha a szülő jelentkezne az intézményvezetőnél. Azonban ez augusztus eleje óta nem történt meg, úgy íratta más óvodába a gyermeket, hogy azt a II. kerületben sehol nem jelezte. Az egyáltalán nem rendkívüli, hogy egy „nyári”, hároméves gyerek nem kerül be szeptember elején, csak később, nagyon sok ilyen gyermek van a kerületben.
– A fiú továbbra is előjegyzésben maradt nálunk, hiszen a szülő elfelejtette tájékoztatni óvodánkat, hogy nem kíván élni a lehetőséggel, és nem hozza ide a gyermeket, hanem máshova viszi – mondta a szóvivő.
Hozzátette: az óvodavezető változatlanul arra készül, hogy felveszi valamikor ősszel a gyermeket, és nem állít ki elutasító határozatot. Az óvodában kifüggesztett hirdetményben egyébként benne van, hogy jelentkezzenek a szülők, ha gyermeküket változatlanul hozzánk kívánják járatni – fogalmazott Balaton Balázs.
– Amikor augusztusban beszéltem az intézmény vezetőjével, azt mondta, ha üresedés lesz, az óvoda szólni fog nekem – reagált a fentiekre az édesanya, aki kiemelte: nem azért vitte a fiát egy bolgár óvodába, mert oda akarta járatni, hanem azért, mert rákényszerült. – Vissza kellett mennem dolgozni, nem tehettem meg, hogy otthon ülve várom, hogy felvegyék – tette hozzá.
Ilona óvodai problémája nem egyedülálló, szinte minden kerületben hasonló gondokkal küzdenek mind a lakók, mind az önkormányzatok. A második kerületben 120 százalékos a túljelentkezés, az önkormányzat által fenntartott 11 intézményből nyolcnál van várólista – tudtuk meg. A legkomolyabb gondot az okozza, hogy az önkormányzat nem köteles a saját kerületében elhelyezni a gyereket, hacsak be nem töltötte az ötéves kort, mivel a most hatályos közoktatási törvény az ötévesekre vonatkozóan teszi kötelezővé az óvodai nevelést. A jogszabály ugyanakkor azt is kimondja: a gyermekeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, amelynek körzetében lakik, illetőleg ahol a szülők dolgoznak.
Az óvodai felvételben hozott döntések alkalmával figyelembe kell venni azt az írásban is rögzített szabályt, miszerint a döntéssel a gyermekre, szülőre nem hárulhat aránytalan teher – közölte megkeresésünkre az oktatási államtitkárság. Mint írták: a közoktatási törvény értelmében aránytalan tehernek minősül, ha a gyermek vagy tanuló az óvodai, iskolai oktatást lényegesen nehezebb körülmények között vagy jelentős költségnövekedés mellett tudja igénybe venni, vagy a döntés miatt az intézmény eléréséhez szükséges időtartam jelentősen megnő. Arra a kérdésre, mit tehet a család, hogy utólag a kerületben, lakhelyükhöz közeli óvodába írassák gyermeküket, a tárca úgy fogalmazott: a fenntartónak mindenképpen figyelemmel kell kísérnie a közigazgatási területén óvodai jogosultsággal rendelkező gyermekek ellátását. Ez azt jelent, hogyha egy gyermek jogszerű döntéssel egy adott nevelési évben például nem a lakóhelye szerinti körzetes óvodába nyert felvételt, és a szülő kéri annak megoldását, legkésőbb a következő nevelési évtől áthelyezéssel az intézménynek azt biztosítania kell.
Természetesen egy intézmény sem vehet fel több gyermeket az előírtnál, és csak azoknak köteles helyet biztosítani, akik ötévesek elmúltak. Kérdés azonban, hogy mit tehet az a szülő, aki a gyes lejártával kénytelen visszamenni a munkahelyére, az öt év alatti gyereket viszont nem tudja megfelelő körülmények között elhelyezni.
origo.hu
Iványi Gábor hazudik, "ami egy paptól nem szép dolog"
