A magyar állam üdvözli, hogy az Amerikai Egyesült Államokban, Washington D. C.-ben az ügy eldöntésére kijelölt bíróság a 44 peresített műalkotásból tizenegy festmény vonatkozásában előzetesen megállapította a Magyar Köztársaság törvényes tulajdonjogának fennállását – reagált lapunknak a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) a Herzog-perben a bíróság által a közelmúltban hozott döntésére. A napokban a washingtoni szövetségi kerületi bíróság elutasította ugyan a magyar állam pergátló kifogásait abban a restitúciós (műkincs-visszaszolgáltatási) perben, amelyet a hajdani Herzog Lipót Mór bárónak az Egyesült Államokban élő dédunokája és két további rokon indított tavaly, korlátozta azonban azoknak a műtárgyaknak a körét, amelyre a báró leszármazottai igényt tarthatnak.
Herzog Lipót Mór 1934-ben hunyt el. Kollekcióját, amely fénykorában mintegy kétezer-ötszáz darabból állt, és többek között El Greco és Francisco de Zurbarán alkotásait is tartalmazta, a felesége 1940-ben bekövetkezett halála után a három gyereke örökölte. A második világháború és a zsidóüldözések alatt a gyűjtemény elkezdett szétforgácsolódni; a nácik, a Vörös Hadsereg, valamint tolvajok fosztogatása után megmaradt darabokat a kommunista magyar kormány foglalta le. Szakértők szerint a magyar zsidók haláltáborba küldéséért felelős Adolf Eichmann is gazdagította képtárát a Herzog-vagyonból – jelentette a távirati iroda. A Herzog-örökösök által követelt alkotásokat jelenleg a Magyar Nemzeti Galériában, a Szépművészeti Múzeumban, az Iparművészeti Múzeumban, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen őrzik.
A mostani jogi eljárást kezdeményező David de Csepel nagynénje, Martha Nierenberg eredetileg 1999-ben indított pert Magyarország ellen, hogy visszaszerezze a véleménye szerint a család tulajdonát képező, hazánkban maradt műtárgyakat. 2008-ban több mint nyolcévnyi pereskedés után a Fővárosi Ítélőtábla visszautasította a követeléseket, részben az 1973-as magyar–amerikai vagyoni egyezményre hivatkozva. Az amerikai és a magyar kormány képviselői által aláírt szerződés értelmében a Magyar Népköztársaság kormánya 18 900 000 dollár átalányösszeget fizetett az Egyesült Államoknak. Ezzel teljesen és végleg rendezte a két ország minden olyan, amerikai állampolgár által hazánkkal vagy magyar állampolgárokkal szemben fennálló követelését, amelyet a magyar államosítási, kényszerfelszámolási, kisajátítási intézkedés vagy egyéb igénybevétel érintett.
2008-ban Martha Nierenberg és a többi felperes sem fellebbezett a döntés ellen a magyar legfelsőbb bíróságon – olvasható az alpereseket képviselő Nixon Peabody LLP weboldalán. A most visszautasított képek azok, amelyeket az akkori bírósági ítélet már érintett.
Szerkesztőségünkhöz eljuttatott levelében az NFM hangsúlyozta: mivel a kijelölt bíróság döntésében elismerte a magyar bíróságok pártatlanságát és legitimitását, a magyar állam most azt várja, hogy az ügy további szakaszában a Magyar Köztársaság törvényes tulajdonjoga a többi műalkotás tekintetében is hasonlóképpen megerősítést nyerjen. A magyar állam arra számít, hogy a fellebbviteli bíróság megállapítja, a felperesek összes igényét nemzetközi megállapodások és kompenzációs programok sora már korábban teljeskörűen és végérvényesen rendezte.
A tavaly indult per első szakaszában a magyar állam többek közt arra hivatkozott, hogy a washingtoni bíróság nem illetékes, illetve hogy az 1973-as amerikai–magyar vagyonjogi egyezmény nyomán már rendezték az ügyet. A washingtoni bíróság döntésének indoklásában azonban az olvasható, a maradék 29 festmény esetében az 1973-as egyezmény nem zárja ki, hogy a műtárgyakat visszaigényeljék a Herzog család tagjai.
origo.hu
Ez történhetett a holtan megtalált Danival
