Átlagosnak nevezhető forgalom mellett emelkedett tegnap a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe: a BUX 167,39 pontos, 0,95 százalékos emelkedéssel 17 846,91 ponton állapodott meg. A pesti parketten 18 milliárd forintért cseréltek gazdát a részvények, a vezető papírok vegyes teljesítményt mutattak fel. Az OTP szerepelt a legjobban a maga 3,8 százalékos erősödésével, miként a Mol és a Magyar Telekom is javított korábbi pozícióján. Előbbi 0,3, utóbbi 0,4 százalékot emelkedett. A Richter árfolyama ugyanakkor 0,9 százalékkal mérséklődött.
A tegnapi kereskedésről szólva Varga Zoltán, a Quaestor Zrt. elemzője a távirati irodának úgy fogalmazott: a nap eleji bizakodás után kitörő örömmel fogadták a befektetők a svájci jegybank bejelentését, miszerint a helvétek frankeladással igyekeznek letörni valutájuk túlértékeltségét. Azonban délutánra visszatértek a tőzsdékre az eladók, és negatív tartományba lökték a fejlett piaci indexeket. A hazai parkett az OTP-nek köszönhetően nem esett: a bankpapírnak az adott erőt, hogy a frank stabilizálódása nyomán jelentősen csökkentek a hitelek bedőlése miatti félelmek. Ám a szakember a következő napokban is bizonytalan kereskedésre számít.
Eközben a BÉT tegnap megtartott rendkívüli közgyűlésén döntés született arról, az osztrák tulajdonos csak jövő év elején cseréli le a Budapesti Értéktőzsde kereskedési rendszerét, és még az sem biztos, hogy a Xetra névre hallgató rendszer váltja majd a jelenlegi szisztémát. A megegyezés valódi kompromisszumnak tekinthető a szakértők szerint, és csaknem hatéves vita végére tett pontot.
A hazai piaci szolgáltatók jelentős része már évek óta harcot folytat a Xetra bevezetése ellen, többek között azért, mert szerintük azt a rendszert kellene hadrendbe állítani a hazánkban és a tőzsdei csoport többi országában, amelyik Európa más tájain is a legelterjedtebb. Márpedig hogy melyik rendszer válik uralkodóvá, csak a New York Stock Exchange Euronext és a Deutsche Börse hamarosan bekövetkező fúziója után derül ki. Az egyesüléssel ugyanis a világ legnagyobb tőzsdei rendszere jön létre, és ez meghatározó lesz egész Európában. Ráadásul a szakértők szerint valószínűbb, hogy a nem a német Xetra rendszert használja majd a születő óriás. A hazai szolgáltatók egy része a fenti okok miatt korábban már azt kezdeményezte, hogy az osztrák tulajdonosok ne hamarkodják el a lépést, hanem várjanak 2012 elejéig az új rendszer kiválasztásával.
A közgyűlés kimenetelében szakértők szerint az is közrejátszott, hogy több személyi változás is történt a Budapesti Értéktőzsde vezetésében közvetlenül a találkozó előtt. Hétfőn Patai Mihály, a BÉT elnöke mondott le a tisztéről, tegnap pedig Cselovszki Róbert, a BÉT felügyelőbizottságának elnöke távozott a posztjáról. A közgyűlésen egyikük sem jelent meg. Patai azzal magyarázta a döntését, hogy olyan mértékben nőttek meg elfoglaltságai, ami „már a legközelebbi napokban sem tette volna lehetővé az eredményes munkát egy közismerten kiélezett szituációban”. Cselovszki ugyanakkor az érdekkonfliktusok elkerülésével indokolta lépését. Szakértők szerint a két lemondott vezető döntése nagyban hozzájárulhatott az osztrákok kompromisszumkészségének feléledéséhez, mivel nyilvánvalóvá tette, hogy magyar oldalon jelentős összefogás alakult ki a Xetra elhamarkodott bevezetése ellen.
A közgyűlés vitájában Pál Árpád, a Concorde Értékpapír Zrt. vezérigazgatója, aki korábban a BÉT vezérigazgatója is volt, jelezte, hogy az eredeti határozati javaslatot az ötfős igazgatóságból ketten támogatták, a BÉT elnöke és a vezérigazgató, az elnök viszont azóta lemondott. Így a most már csak négyfős igazgatóságból egy tag támogatását élvezte a javaslat, ez pedig szerinte megkérdőjelezi a legitimitását. Azt javasolta, hogy a konkrét kereskedési rendszer üzleti modelljéről egy későbbi közgyűlés döntsön, a lemondott vezetők miatt úgyis tisztújító közgyűlést kell összehívni.
origo.hu
Ezt üzenték Magyar Péternek az emberek
