A volt kapitány szerint a Fradi és a magyar válogatott is célba érhet

Érdekes hír látott napvilágot a hét elején: Várhidi Péter és Vincze Ottó is munkát kapott a labdarúgó NB III-ban. A Gyirmót FC Győr alakított meg egy fejlesztési és szakmai bizottságot, amelynek az elnöke a volt szövetségi kapitány, Várhidi Péter, a tagjai pedig a korábbi válogatott és magyar bajnok futballista, Vincze Ottó mellett Szekeres Adrián, a 2009-es U20-as világbajnokságon bronzérmes labdarúgó, edző-elemző, valamint Polyák Gábor, a Gyirmót volt labdarúgója, a Gyirmót SE tehetségközpont vezetője, a Bágyogszovát KSE edzője. Várhidi Péterrel az új munkájáról beszélgettünk, de szóba került a Ferencváros csütörtökön kezdődő Európa-liga-sorozata és a válogatott vb-selejtezős szereplése is.

Várhidi Péter, a korábbi szövetségi kapitány már jó ideje nem vállal edzői munkát, most a harmadosztályú Gyirmót FC Győr mellett szívesen vállalt új feladatot. Fotó: Bach Máté

– Akkor most szólíthatom Várhidi Péter elnök úrnak?
– Inkább ne! Ez a legkevésbé fontos ebben a történetben, nem is érdekelnek az ilyen titulusok. Inkább azt emelném ki, hogy nagyon jólesett a Gyirmót ajánlata erre a munkára, amely nagyon érdekel, ezért is vállaltam el.

Várhidi Péter új szerepkörben dolgozik Gyirmóton. Forrás: Gyirmótfc.hu

– Emiatt költözött Balatonlelléről Győrbe a családjával együtt?
– Is. A lányom, Sára a lellei központú NEKA kézilabdázója volt, de most átvette a győri akadémia. Ez egy időben történt a gyirmóti megkereséssel, így a kettő együtt hatott arra, hogy költözzünk.

– Mi fogta meg ebben a lehetőségben?
– Éppen az, hogy lehetőség. Horváth Cs. Attila, a Gyirmót sportigazgatója az ötleteinkre, a kapcsolatrendszereinkben rejlő megoldásokra, a tapasztalatainkra számítva rukkolt elő ezzel az ajánlattal, mi pedig azon vagyunk, hogy ezekre építve hogyan tudnánk a legtöbbet segíteni. Vincze Ottóval nagyon sokat beszélgetünk egymással, mindketten sokat láttunk a futballból külföldön, ott, ahol előrébb tartanak nálunk az utánpótlás-nevelésben. Régóta hajtogatjuk, hogy jó lenne utolérni őket, ám a távolság még mindig jelentős, különösen a képzésben érhető tetten. Nem véletlen, hogy a válogatott több sztárja is kis műhelyben nevelkedett, mert az akadémiák nemigen tudnak az egyénekkel megfelelő módon foglalkozni.

Várhidi Péter véletlenül sem akar főnök lenni

– Ez az akadémiai rendszer kritikája?
– Egy tény, egyszerű számtan. Az akadémia minden korosztályába összeválogatnak húsz-húsz tehetséget, és nehéz megoldani, hogy valamennyiük megkapja az egyéniségüknek leginkább megfelelő egyéni képzést. A kisebb klubokban kevesebb az olyan tehetség, aki kiemelt figyelmet érdemel, és ez koncentráltabb fejlesztési lehetőséget kínál. 

A Gyirmót szeretne visszakerülni az NB II-be, ahol meg kell felelnie a fiatalszabálynak, és ezt a saját utánpótlásból a legjobb megoldani. Szerintem egy klub utánpótlás-nevelő munkájáról mindent elárul, hogy képes-e annyi megfelelő felkészültségű fiatalt képezni, amennyi az előírások és az ajánlások teljesítéséhez szükséges.

– Mit jelent a munkája a gyakorlatban?
– Minden nap ott vagyok a pályán, figyelem a klub csapatait, természetesen a legtöbb meccsre is elmegyek, és folyamatosan beszélgetek a kollégákkal. Véletlenül sem szeretnék a főnökük lenni, tanácsokat adok, megosztom velük az észrevételeimet, és azt mondom, ha csak egy-két mondattal tudok segíteni, már megéri. Emellett vannak képzési napok, amelyeken előadásokat tartok, ilyenkor az előttünk járó futballkultúrák gyakorlata az elsődleges téma, az, hogy mit tanulhatunk tőlük.

– A Gyirmót nincsen hátrányban a kiemelt akadémiát működtető ETO FC közelsége miatt?
– Az kétségtelen, hogy a legtehetségesebb fiatalokat az ETO vonzza magához, de én nálunk is látok mintegy harminc olyan játékost a kilencévesektől az első csapatban helyet kapó fiatalokig, akikből lehet remek futballista. Ez persze nem azt jelenti, hogy mindannyian befutnak majd, de megfelelő munkával a céljainkat megvalósíthatjuk. Roppant fontos a megfelelő képzés és felkészültség. Sajnos több fiatal éppen a szabályok és ajánlások kényszere miatt nem a felnőttfutballra készen kerül be az első csapatba, olykor rajtuk mennek el meccsek, és sokan el is tűnnek a süllyesztőben.

– Több médium is azt emelte ki, hogy volt szövetségi kapitányként az NB III-ban kapott munkát. Zavarja?
– Nem érdekel. Már hatvanhét éves vagyok, és többször elmondtam, hogy klasszikus edzői munkát már nem vállalok. Azt a karriert a Sport TV miatt már régen feladtam. 

Azt a kommentátori munkát nagyon szerettem, és nem lehetett volna összeegyeztetni az edzősködéssel, és bár kaptam ajánlatokat, mindegyiket visszautasítottam.

 A csatornáról azóta elfogytak a nagy bajnokságok, csak a törököt közvetíti meg persze a Bajnokok Ligáját, ráadásul itt is jönnek a fiatalok, ami természetes, tehát már nem vagyok képernyőn, de ettől még nem vágyom vissza a kispadra.

A Fradinak lesz idegenben bravúrja

– Hadd váltsunk témát! A Ferencváros csütörtökön este megkezdi a szereplését az Európa-ligában. Hogyan látja az esélyeit?
– Szerintem ennél jobb sorsolásban nemigen reménykedhetett, ami növeli az esélyeit. Hazai pályán mindegyik ellenfelével szemben ötven-ötven százalék ez az esély, azt pedig biztosra veszem, hogy a Fradi idegenben előrukkol majd egy vagy két bravúrral. 

Ma már a légiósok többsége nem a futottak még kategóriájába tartozik, tehát a csapat folyamatosan erősödik, ráadásul egyre több magyar válik kulcsjátékossá, aminek nagyon örülhetünk. 

Ők zömmel válogatottak is lettek, tehát várhatóan a nemzetközi porondon is megállják a helyüket. Mindent egybevetve reális a remény, hogy az alapszakaszt továbbjutó helyen zárja majd a Ferencváros.

Marco Rossi minden hájjal megkent edző

– Egykori csapata, a válogatott megkezdte a világbajnoki selejtezőket. Milyen érzésekkel állt fel a a dublini döntetlen és a portugáloktól elszenvedett vereség után?
– Én hiányolom a több játékot a csapatból. A támadójátékunk nem kellően kreatív, és ehhez Szoboszlai Dominik egymaga kevés. 

Kontrában nagyon erősek vagyunk, elsősorban a megszerzett labdákkal indított ellentámadásra építünk, ám az utóbbi évek jó eredményei miatt már jobban készülnek ránk az ellenfelek, kiismertek minket, és a labdakihozatalnál elkövetett hibákat egyre gyakrabban használják ki.

 Ezért elsősorban olyan játékosokat keresnék, akik képesek kreatívan futballozni az ellenfél tizenhatosa felé.

– Gondolom, Marco Rossi is így van ezzel, ám egy dolog keresni és másik találni.
– Persze. Azt be kell látnunk, hogy nincs huszonkét egyforma képességű labdarúgónk, ezért ha meghatározó játékosok kiesnek, akkor bajban vagyunk. Ha például Szoboszlai Dominik és Sallai Roland egyszerre hiányozna, a csapat teljesítménye mintegy negyven százalékkal esne vissza, nélkülük ennyivel kevesebb lenne a támadójátékunk hatékonysága, ennyivel kevésbé tudnánk eljuttatni a labdát a kapu elé.

Szoboszlai Dominik és Sallai Roland nélkül sokkal gyengébb lenne a válogatott. Fotó: Mirkó István

– Az örmények ellen következő meccsen Sallai biztosan nem lehet ott a pályán, ráadásul a gólokat szakmányban szerző Varga Barnabás is eltiltott. Marco Rossi azt mondta, bárkitől várja a tanácsot, kivel helyettesítse őket. Ön kiket javasolna?
– Nem fogok nevekkel dobálózni, nem lenne bölcs tőlem. Én már csak szurkolok a csapatnak, ennyi elég is, ráadásul Marco Rossi felkészült, minden hájjal megkent edző, ha ő nem tudja ezt a gondot megoldani, akkor nem tudok mást, aki képes lenne rá.

– Ezzel együtt lát esélyt a világbajnoki részvételre?
– Nem kincstári optimizmus, hogy a magyar válogatott megszerzi a pótselejtezőt érő második helyet a csoportban. Nagyot csalódnék, ha nem így lenne. Az már biztos, hogy a portugálok mindenkinél jobbak ebben az ötösben, ők végeznek majd az élen. Úgy tűnik, a második helyért nem is az írek, hanem az örmények lehetnek a legnagyobb vetélytársak, de az eddig látottak alapján a miénk a második legjobb csapat. Nagy kérdés, hogy a pótselejtezőre kit kapunk ellenfélnek, de erről ma még korai beszélni.

VÁRHIDI PÉTER KAPITÁNYI IDŐSZAKÁNAK LEGEMLÉKEZETESEBB MECCSE: