Félmilliótól hétmillió forintig terjedő összegeket kaphattak a legtöbb esetben éves működésükre a folyóiratok ebben az esztendőben. Az irodalmi lapok támogatásának megoszlása nagyjából tükrözi az egyes folyóiratok szakmai elismertségét, és az ismeretterjesztő folyóiratok esetében sem mondható el, hogy a kormányközeliség szempontját érvényesítették volna a döntéshozók: a többi lap átlagához képest kiugró, hat és fél millió forintos támogatást kapott például a Kritika című társadalomelméleti és kulturális folyóirat, amelyet a Népszabadság lapkiadója, a Népszabadság Zrt. ad közre havonta. Hasonló összeggel csak néhány lap, például a Beszélő című politikai és kulturális folyóirat, illetve a Rubicon, a História és a Természet Világa című kiadványok büszkélkedhetnek az idén, a többiek esetenként hárommillió forint körüli, többségében pedig nagyjából egymillió forintos, esetleg ennél alacsonyabb összegből gazdálkodhattak.
A szépirodalmi folyóiratok közül például a 2000, a Hitel és a Litera.hu internetes irodalmi portál kapott az átlagosnál nagyobb összegű támogatást, és a Mozgó Világ négymillió forintos dotációja is viszonylag magasnak számít. A határon túli magyar irodalmi folyóiratok többségükben a hasonló nagyságrendű magyarországi folyóiratokkal azonos pénzösszeget nyertek el. Korábban több szervezet (többek között a Magyar Írószövetség) is kérte a Nemzeti Kulturális Alap kollégiumainak felülvizsgálatát a kiegyensúlyozott működés érdekében, és a sajtóban is többször szó esett arról, hogy kormányzati körök a kurátorok politikai alapon történő lecserélését szorgalmaznák. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter ezzel szemben nem élt azzal a jogával, hogy az előző kormányzati ciklusban kinevezett kurátorokat mentsen fel, Szőcs Géza kulturális államtitkár pedig korábban azt nyilatkozta az ügy kapcsán, hogy nem akar „kultúrharcot”.
origo.hu
Itt vannak a legfrissebb adatok, így áll a Duna tetőzése Budapesten
