Kortárs alkotások gótikus keretbe foglalva

Véget ért a siklósi vár rekonstrukciójának első üteme, amelyben 1,6 milliárd forintos ráfordítással megújult Garai Miklós nádor egykori családi fészkében a várkápolna, a múzeumi szárny. Újra a várban rendezhették meg a Siklósi Szalon idei kiállítását is, amely immár huszonegyedik alkalommal ad lehetőséget bemutatkozásra kortárs hazai és határon túli magyar művészeknek.

A vár rekonstrukciója, illetve az ahhoz kapcsolódó régészeti kutatások során a keleti szárny későbbi átépítései alatt megtalálták a XIV–XV. századi gótikus tereket, amelyek a Garaiak időszakának építéstörténetét gazdagítják, az előkerült reneszánsz faragott kőelemek segítségével viszont a Perényiek korából való reprezentatív udvari homlokzati ablakokat, belső ajtókereteket, kandallókat, illetve az udvari lodzsát sikerült rekonstruálni. A megújult terekben állandó kiállítások mutatják be a vár történetét, a várkaputól az épületek felé vezető úton viszont költői szépségű kert idézi Kanizsai Dorottya emlékét.
Azon a szinten, ahol a Siklósi Szalon kiállítását megrendezték, üveglapokon át tekinthet le a látogató a mostani padlószint alatt lévő gótikus terekbe. Aki pedig kilép a belső térből, s a várfal magasából végigtekint a tájon, a mediterrán hangulatú lankákon, amelyeket szőlőskertek borítanak, nemcsak azt érti meg, mi vonzotta erre a vidékre a város- és várépítőket, de azt is, hogy miért vált Siklós a kortárs művészet otthonává.
Nem is csak két évtizeddel ezelőtt, amikor a kiállítások sora elindult, de már jóval korábban, ahogyan azt a Siklóstól néhány kilométerre fekvő nagyharsányi szabadtéri szoborpark bizonyítja. A park létrejöttének előzményei a hatvanas– hetvenes évek fordulójáig vezethetőek vissza, amikor is Rétfalvi Sándor szobrászművész Erdős János, Szabó Gábor, Fürtös Ilona, Bencsik István és Kampfl József társaságában megszervezte az I. magyar szobrászszimpóziumot.
A szimpóziumn egyik hozadéka a nagyharsányi szabadtéri szoborkiállítás volt, a másik a siklósi nemzetközi kerámia-alkotóház. A szobrászok, keramikusok mellett a Siklósi Szalon alapító magját főként a Magyar Művelődési Intézet siklósi nyári alkotótelepének résztvevői alkották, Aknay János, Somogyi György, Puha Ferenc, Vanyúr István és mások, olyanok, akikről már akkor, illetve korábban is lehetett tudni, hogy a kortárs magyar művészet jövője szempontjából igen fontosnak gondolják erős közösségek, műhelyek létrehozását – s akiknek a műveit az idei kiállításon is megtaláljuk.
A szalon mintegy nyolcvan kiállítója között ott vannak a térségben élő jelentős alkotók, többek között Bencsik István, Colin Foster, Pinczehelyi Sándor, Trischler Ferenc, Kuti László, a kortárs magyar festészet és szobrászat olyan jeles képviselői, mint Kő Pál, Schrammel Imre, Várnagy Ildikó, Végh András, ef Zámbó István. Ez alkalommal a szlovéniai Király Ferenc, Göntér Endre, Baumgartner Dubravko és a szlovéniai kortárs magyar művészet más képviselőinek munkái is láthatók.
(Siklósi Szalon, siklósi vár, szeptember 1-jéig.)