Külön nyomozócsoport alakult az uzsorások ellen

Az uzsora-bűncselekmények felderítésével foglalkozó külön nyomozócsoport alakult tegnap az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) bűnügyi főigazgatóságán – tudta meg lapunk. Ezzel a kormány után a rendőrség is megtette a maga lépését a hasonló bűncselekmények visszaszorítása érdekében. A szakemberek azonban úgy látják: kell a szigorúbb törvényi szabályozás, de az önmagában nem elég az uzsorázás felszámolásához.

2011. 09. 29. 22:00
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Újabb személyt, ezúttal egy 50 éves ormosbányai asszonyt vett őrizetbe és indított ellene eljárást a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság a hét végén uzsorakölcsönzés alapos gyanúja miatt. – A nyomozás eddigi adatai szerint a gyanúsított huzamosabb ideje több sértettel is aránytalan mértékű szóbeli szerződést kötött – fogalmazott Gaskó Bertalan, a megyei rendőrség kommunikációs vezetője –, amelyek során a kölcsönadott pénz többszörösét kellett volna az adósoknak visszafizetniük. Fény derült arra is, hogy a nő egyes adósait megfenyegette, családjuk kiirtásával, valamint a házuk felgyújtásával riogatta őket. A szeptember 15-én megtartott házkutatások alkalmával a nyomozók számos bizonyítékot foglaltak le az aszszonynál, többek között előkerültek a tartozások nyilvántartására szolgáló füzetek. Az ügy gyanúsítottja korábban önbíráskodás, garázdaság és könnyű testi sértés miatt büntetve volt.
Az utóbbi hónapokban a rendőrség egyre több esetben indított eljárást uzsora-bűncselekmény gyanújával. A múlt héten a szabolcsi nyomozók egy újkenézi férfit és egy nőt vettek őrizetbe, akik a gyanú szerint többször is adtak kölcsön két gyürei nőnek úgy, hogy a pénz másfél-kétszeresét kérték vissza. Amikor a két nő már nem tudott törleszteni, az uzsorások gyermekeik megölésével fenyegették őket. Előzőleg pedig helyi roma politikusok keveredtek uzsora gyanújába. Néhány hete a Heves Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnökhelyettese tett büntetőfeljelentést, mert állítása szerint a kompolti kisebbségi testület tagjai az alig félmilliós évi állami normatív támogatásból élelmiszert vásároltak, és jelentős felárral adták el rászorulóknak hitelbe. A helyi kisebbségi önkormányzat vezetőjét, Farkas Rudolfnét (képünkön) ki is hallgatta a rendőrség. Nem sokkal később Tiszaeszláron egy 38 éves férfit, a cigány kisebbségi önkormányzat vezetőjét vették őrizetbe élelmiszer-uzsorázás miatt.
Az uzsora-bűncselekmény mint büntetőjogi kategória egyébként viszonylag friss jogintézmény, csak 2009. március 1-jétől létezik, éppen ezért kevés esetben született elsőfokú vagy jogerős ítélet. A helyi és megyei bíróságokon ugyanakkor több ilyen per is folyik, így a jövőben számos esetben születhet majd elmarasztaló döntés. Az uzsora-bűncselekmények egyre növekvő számát támasztja alá a Legfőbb Ügyészségtől kapott adatsor is. Eszerint 2009-ben országszerte öt személy (három férfi és két nő), tavaly pedig 39 személy (20 férfi és 19 nő) ellen emeltek vádat uzsora-bűncselekmények elkövetése miatt. Az esetek növekvő számát jól példázza az is, hogy míg 2009-ben nyolc, tavaly már 113 hasonló ügyben indult nyomozás.
A uzsora-bűncselekmények elszaporodása miatt Orbán Viktor miniszterelnök az országvédelmi akcióterv elemeként jelentette be múlt hétfőn a parlamentben, hogy a kormány hajtóvadászatot indít az uzsorások ellen. Ezután a közigazgatási és igazságügyi miniszter benyújtotta azt a javaslatot, amely alapján szigorúbban büntetnék az ilyen bűncselekmények elkövetőit. Ezt legkorábban a jövő héten veheti napirendre a parlament, miután az Országgyűlés tegnap elfogadta sürgős tárgyalását.
A törvénymódosító javaslat lényege, hogy már egyszeri uzsorázás is bűncselekménynek számít, az üzletszerű elkövetési mód pedig minősítő körülményként jelenik meg. Az indítvány szerint az előbbi három évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntetendő, a bűnszervezetben vagy üzletszerűen elkövetett uzsorázást pedig öt évvel büntetnék. A javaslat másik eleme, hogy korlátlanul enyhíthetnék a büntetését annak, aki a hatóságokkal együttműködő és tevékeny megbánást tanúsít. A tárca ezzel az elkövetők közötti érdekszövetséget bontaná meg.
Az ORFK szóvivője tegnap lapunknak elmondta, ha a törvénymódosító javaslatot elfogadja a parlament, akkor a szigorítás segítheti a rendőrség munkáját. Garamvölgyi László hangsúlyozta, hogy a tervezett jogszabály-módosítás elsősorban azért hozhat pozitív változást, mert az üzletszerűség a bűnszervezettel együtt minősítő körülmény lenne. – A kellő törvényi szigor mellé azonban hatékony felderítés is kell, ezért az országos rendőrfőkapitány utasítására létrejött egy külön nyomozócsoport az ORFK bűnügyi főigazgatóságán, amely kizárólag az uzsora-bűncselekmények felderítésével foglalkozik – tájékoztatott Garamvölgyi László. Hozzátette: jelenleg 220 eljárás folyik uzsora-bűncselekmények miatt, ezek közül 134-et befejezett a rendőrség. Összesen 51 embert sújt személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés: 49-en előzetes letartóztatásban vannak, két ember ellen lakhelyelhagyási tilalom van érvényben. Garamvölgyi László kitért rá: a rendőrség munkáját az is segíti, hogy a kormány mellett a sajtó is kiemelt figyelmet fordít a problémának, mert ezáltal a sértettek felbátorodnak, és könnyebben kérik a nyomozó hatóságok segítségét.
Ritter Ildikó kriminológus rámutatott, hogy egy törvény akkor tud jogbiztonságot teremteni, ha olyan dolgot próbál szabályozni, amit a társadalom is értékként fogad el. Szerinte ha az emberek azt gondolják, hogy az uzsora rossz, amit büntetni kell, akkor a törvény valóban működőképes lehet. – Másrészt a jelenséget önmagában csak törvénnyel kiiktatni nem lehet, mert a társadalmi és gazdasági változások mindig is kedvezni fognak az ilyen cselekményeknek. Az elszegényedés miatt olyan kényszerhelyzetek jönnek létre, amelyekben az egyének nem látnak más kiutat, mint hogy az uzsoráshoz forduljanak, és mindig lesznek olyan nyerészkedők, akik kihasználják a helyzetet – jegyezte meg a szakember.
Forgács István romaügyi szakértő lapunknak elmondta, többféle dolog kombinációja vezethet eredményre. – Kell az erőteljesebb rendőri fellépés és a szigorúbb törvényi szabályozás, hogy az embereket elrettentsük a hasonló bűncselekményektől. Másrészt olyan, a közösségi színtereken megjelenő programok kellenének, amelyek tudatosabbá teszik a hátrányos helyzetű, elsősorban cigány közösségeket, és megértetik velük, hogy miért nem szabad ilyen dolgokba belefolyniuk. Végül olyan megoldási javaslatok kellenének, amelyek kiválthatnák az uzsorát. Önsegélyező programokra lenne szükség, amelyekkel a rászorulók saját magukon tudnak segíteni – szögezte le a szakértő.

Publicisztika a 6. oldalon

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.