A munka törvénykönyve alapján a gyermeket nevelő kismamák két évig jogosultak gyedre, ami a fizetés hetven százaléka, de legfeljebb bruttó 109 ezer forint. A gyermek kétéves kora után ezt felváltja a gyes, amelynek összege jelenleg 28 500 forint. Azonban ha az édesanya nyolc órában munkát végez, a gyes elveszik, csak a fizetés marad helyette. A képviselőkre viszont nem a munka törvénykönyve vonatkozik, hanem a képviselők jogállásáról szóló törvény, amelyben nincs meghatározva, hogy meddig lehet valaki gyesen, és azt sem szabályozza a törvény, hogy a gyerekneveléssel töltött időre mennyi fizetés jár a képviselőnek. Vagyis a gyermekükkel otthon maradó képviselőknek nem kell félniük attól, hogy felmondanak nekik, ráadásul a gyerekneveléssel töltött időre megkaphatják teljes fizetésüket – akkor is, ha egyáltalán nem járnak be a munkahelyükre, mivel a frakcióvezetők igazolják a kismama távolmaradását a törvényhozatalkor, a bizottságokban pedig más szavaz helyettük.
Emellett a képviselők minden olyan juttatást megkapnak, amit az egyszerű munkavállalók, jár nekik például a családi pótlék is. Az országgyűlési képviselők biztosítási jogviszonyban állnak, így elvileg ők is hasonló juttatásra jogosultak, mint bármely járulékfizető állampolgár. A gyakorlatban azonban a politikus anyukák azzal, hogy nem a tb-re bízzák magukat, százezreket nyerhetnek. Hiszen a bruttó 231900 forintos képviselői alapfizetésük mellett kapnak különböző pótlékokat, illetve a lakhatási támogatást, ami 116 ezer forint havonta a budapesti lakással nem rendelkezőknek. Mindennel együtt a képviselői fizetés akár több százezer forint lehet. Az ő esetükben tehát nincsenek korlátok, a fizetés teljes egészében jár, ahogy a juttatások is.
Az igazságügyért felelős államtitkárság kérdésünkre arról tájékoztatott, hogy a vonatkozó alkotmányi és törvényi rendelkezések alapján az országgyűlési képviselő jogállását nem befolyásolja, ha az illető gyermeket vállal. A képviselő javadalmazását éppen a jogállása tartalmának és minőségének a változatlansága miatt nem érintheti a gyermekvállalás, mondván, a képviselő azért kapja a teljes fizetését, mert a megbízatása fennáll, el kell látnia az azzal kapcsolatos kötelezettségeit. Amennyiben a tisztségéből eredő kötelezettségeit teljesíteni kívánja, sem gyermekgondozási díjban, sem gyermekgondozási segélyben nem részesülhet. Az államtitkárság közlése szerint ha a képviselő a napirendben előre feltüntetett szavazásainak több mint egyharmadán igazolatlanul nem vesz részt, fizetésének egy részét megvonhatják.
Nincs olyan jogi szabályozás, mely feketén fehéren kimondaná, hogy a képviselők gyes helyett teljes fizetést kapnak, azonban a gyakorlat lehetővé teszi ezt a megoldást számukra – mondta lapunk kérdésére a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) főtitkára. Fehér József úgy fogalmazott, kötetlen munkaidőről van szó, mivel nem kötelezi őket a törvény arra, hogy bejárjanak a munkahelyükre. Vagyis egy képviselő nem reggel 9-től délután 5-ig dolgozik, és a munkavégzés formája lehetővé teszi, hogy egyáltalán ne menjen be a munkahelyére. Így akár évekre is távol maradhat az Országgyűlés épületétől, míg ezt egy pénztáros, vagy egy okmányirodában dolgozó anya nem teheti meg – fejtette ki Fehér József. Mint mondta: minden frakció saját szabályai alapján jár el, de jogi következménye nincs a többévi távolmaradásnak. A szabályok szerint csak akkor vonhatják meg a tiszteletdíj egy részét, ha a szavazások harmadát elmulasztják, ám ez könnyen megoldható, ha a frakcióvezető igazolja a hiányzást, míg a bizottságokban mást kérnek meg arra, hogy éljen szavazati jogukkal. Ezzel együtt a gyermek hároméves koráig tartó védettség sem vonatkozik a képviselőnőkre, hiszen a munkavégzés jogilag folyamatos, megszakítás nélküli. Az MKKSZ főtitkára kiemelte: a szabályozás elgondolkodtató ugyan, de itt nem negatív diszkriminációról van szó, a gyakorlati megítélést kell alapul venni, amely szerint a parlamentben kevés a női képviselő, a lehetséges szülések száma pedig elenyésző. – Ez előnyös, mondhatni pozitív megkülönböztetés, ami azt jelenti, hogy a versenyszférában dolgozó több százezer nőt nem éri diszkrimináció – fogalmazott a főtitkár, aki szerint az egyik fő probléma az, hogy Magyarországon nem elterjedt a távmunka, vagy az otthon maradó édesanyák részmunkaidőben történő foglalkoztatása. – A skandináv országokban a munkavállalók több mint húsz százaléka dolgozik részmunkaidőben, és ez egy munkaadónál sem jelent fennakadást – jelezte. A főtitkár szerint azt is figyelembe kell venni, hogy hazánkban a teljes munkaidős fizetésből is nehéz megélni, ezzel szemben Nyugat-Európában a részmunkaidős állásért kapott fizetés is elegendő lehet egy családnak. Ugyanakkor Dánia vagy Svédország női parlamenti képviselői nem rendelkeznek hazánkban tapasztalható privilégiumokkal – hívta fel a figyelmet az MKKSZ főtitkára.
Az igazságügyi tárca közlése szerint az alkotmány és a 2012. január 1-jén hatályba lépő alaptörvény alapján az országgyűlési képviselő lemondhat megbízatásáról, amennyiben nem képes vagy nem kívánja a megbízatásával összefüggő kötelezettségeit teljesíteni. Az alaptörvény továbbá a képviselői megbízatás megszűnéseként rögzíti, ha az illető egy éven keresztül nem vesz részt az Országgyűlés munkájában. Lapunk megkereste a parlament sajtóirodáját is, ahol azt a választ kaptuk: az elmúlt 15 évben egy képviselő sem igényelte a gyes vagy a gyed folyósítását.
origo.hu
Itt vannak a legújabb részletek Lakatos Márk pedofilbotrányáról: így él a liberális elit
