Nem illendő rácsodálkozni a Debrecen jó szereplésére, hiszen a Loki az előző évtized legeredményesebb magyar klubcsapata. A múlt évhez képest mégis szembetűnő a változás. Amikor ennek okáról kérdeztük Kondás Elemért, a vezetőedző a rá jellemző határozott stílusban felelt:
– Nincs titok. A kollégáimmal együtt inkább a munkában hiszek. A játékosoktól elvárjuk a rendet és a fegyelmet, az írott és az íratlan szabályok betartását. Nemcsak a mérkőzéseken, az edzéseken is maximális teljesítményt követelünk meg tőlük. Ők szerencsére partnerek mindebben, alázatosan, akaraterővel telve végzik a munkájukat.
Ezt a receptet persze valamennyi sikeres együttes trénere elmondhatná. Csak hogy helyi példát említsünk, Kondás Elemér elődje, a cseh Zdenek Scasny sem azzal küldte a pályára a debrecenieket a tavasszal, hogy sorra veszítsék el a fontos meccseiket, mégsem tudott eredményt elérni. Kondás Elemértől hiába várnánk összehasonlítást, az etikett megköveteli, hogy ne mondjon – pláne kedvezőtlen – véleményt Scasnyról. A különbség mégis szembetűnő. A szakember alaposan átszervezte a Lokit. Külföldre igazolt Czvitkovics Péter, aki évek óta megszabta a csapat fazonját. Noha sokan úgy gondolták, az ő hiányát megsínyli a DVSC, nem így történt. Ráadásul a Scasny által szervező szerepkörben ugyancsak favorizált Illés Gyula a kispadra szorult. Varga József viszont egyértelműen beérett. Ő Kondás Elemér szerint is kulcsjátékos.
– Józsi utánpótláskorúként még csatárt játszott, de amikor a szükség úgy hozta, középhátvédként is megállta a helyét. Gyors, kiemelkedő játékintelligenciájú labdarúgó, aki középpályásként van a legnagyobb hasznára a csapatnak – beszélt róla az edzője. Aki Illésen kívül Malinauskast, Mardarét is a cseresorba léptette vissza, nála Ramosnak és Yannicnak is meg kell küzdenie a kezdő tizenegybe jutásért, Kulcsárból viszont csatárt faragott. A Szolnokról visszatért Máté Péter a Paks ellen játszott hosszú idő után ismét a Debrecenben. Talán egyedül azért lehet hiányérzetünk, mert a néhány éve hatalmas tehetségnek kikiáltott, a válogatottban is bemutatkozó Farkas Balázs egyelőre a Lokiban sem váltja meg a világot.
– Nem állítanám, hogy nincs kijelölhető kezdő tizenegyünk, de igyekszem versenyhelyzetet teremteni a játékosok között, s azt is figyelembe veszem, ki milyen formában van – mondja ismét magától értetődő természetességgel Kondás Elemér. Aki nem a professzorok és mágusok áhítatosságával beszél a labdarúgásról, de a maga tudatos munkájával újra sikeressé tette a Debrecent.
Csertői Aurél ugyanezt tette a Győrrel, csak éppen nem újra, hanem végre. Az ETO évek óta a magyar NB I legtitokzatosabb klubja. Biztos anyagi háttér, kifogástalan infrastruktúra, az ország legszebb stadionja és legjobb minőségű pályája, erős keret – ehhez képest szerény eredmények.
Csertői a tavasszal beugróként érkezett Pintér Attila helyére; először azt kérdeztük tőle, most már hosszú távra tervez-e.
– A magyar edzők nem terveznek hosszú távra – ütötte le a magas labdát. – A koncepciót elsősorban a tulajdonosok határozzák meg azzal, hogy kialakítják a játékoskeretet. Az edzőknek ehhez kell alkalmazkodniuk. Szerencsés, ha a két elgondolás egybeesik. Idény közben tényleg csak nüanszokon lehet változtatni, nekem most anynyiban szerencsém volt, hogy a nyáron hallgattak a véleményemre. A keret magja együtt maradt, de úgy éreztem, optimalizálni kell a magyar és a külföldi játékosok arányát. Az eredmények azt mutatják, sikerült eltalálni a helyes mértéket.
Csertőitől megkérdeztük, fájó pont-e az életében, hogy tavaly Szombathelyről dolgavégezetlenül távozott, továbbá befolyásolta-e mindez a klubvezetőkhöz, Illés Bélához és Halmai Gáborhoz fűződő barátságát.
– A Haladás történetének legjobb eredményeként bronzérmet szereztünk, előtte pedig megnyertük az NB II-es bajnokságot. Nem hinném, hogy szégyenkeznem kellene emiatt. Ráadásul az én javaslatomra került a klubhoz Kuttor Attila, Molnár Balázs és Kenesei Krisztián, utóbbi ma is meghatározó ember. A barátságot és a munkát külön kell választani. S tulajdonképpen jót tettek velem a fiúk, hiszen Győrött ismét sikerekben lehet részem – szolgáltat példát a sokat hangoztatott pozitív hozzáállásra.
A kilenc forduló során megszerzett huszonöt pont járulékos eredménye, hogy visszatértek a nézők az ETO-parkba. Pontosabban végre megtöltik, Győrben ugyanis a Ferencváros elleni hét végi bajnoki előtt utoljára talán a Bicskei-, Reszeli-korszakban látogattak ki a stadionba több mint tízezren.
– Be kell látni, a nézőket nálunk csakis az eredményesség befolyásolja – mondott ki újabb igazságot Csertői Aurél. – E tekintetben is nehezebb a dolgunk, mint például Nyugat-Európában, ahol akkor is megtelnek a lelátók, ha kieső helyen áll az adott csapat. Az ősszel folyamatosan emelkedett a nézőszám a meccseinken, ami pluszmotivációt jelent nekünk is.
origo.hu
Móricz Zsigmondot történelem hamisítással vádolták meg
