Magyarország szubjektív

Legalább tízmillió, de inkább tizenötmillió eltérő véleményünk lehet arról, milyennek látjuk Magyarországot. Könyv alakban jelent meg augusztus közepén hazánk szubjektív atlasza, amelynek alkotói személyes történeteken keresztül rajzolják meg a mai Magyarország képét.

Negyven magyar alkotó és egy tervezőgrafikus 2010 novemberében kéthetes műhelymunkára vonult, ennek eredményeként született meg az atlasz, amelyet augusztus 14-én mutattak be Budapesten. A történet nem hazánkban indult: Annelys de Vet, egy fiatal holland grafikusnő, az eindhoveni designakadémia tanárának ötlete és szívügye a szubjektív atlaszok sorozata. Annelys de Vet a design és a grafika társadalmi felelősségvállalásának szószólója, a nemzeti identitás kulturális reprezentációjának kutatója. Szülőhazája, Hollandia szubjektív atlaszát 2005-ben jelentette meg, majd Palesztina lett a sorozat második része. Palesztin művészekkel, fotográfusokkal és designerekkel együttműködve arra törekedett, hogy bemutassa a sokat próbált vidék valódi arcát. Az alkotók gyönyörű tájakra, a hagyományos kultúrára, építészetre és gasztronómiára koncentráltak a háború és a nyomor helyett. A holland tervezőgrafikus ezután Szerbia művészeivel adta ki déli szomszédunk önreflektív szubjektív atlaszát, majd Magyarország lett a következő választottja: a Kitchen Budapest médiaműhely felkérésére Bujdosó Attila építésszel együtt szerkesztette össze a pályázaton nyertes alkotók munkáit. Önarcképeket, zászlókat, térképeket rajzoltak a művészek, kiszabadulva a szokásos frázisok bűvköréből.
Az online is elérhető atlaszt lapozgatva kiderül: sokszínűen, bár hullámzó színvonalon alkottak a résztvevők. A régi és a mai Magyarország formájával kapcsolatos lapos kreatívkodások között üdítő az a térkép, amely egy család több nemzedékének határokon belüli és túli költözkedéseit kapcsolja össze finom hálózattal: szöveg nélkül is kirajzolódik előttünk a huszadik századi magyar sors esszenciája. Van, aki a Google Earth háromdimenziós térképét használta fel, hogy szokatlan perspektívájú panorámaképeket szerkesszen Budapestről, de láthatunk itt fotósorozatot régi idők városainkon hagyott nyomairól is.
Nem marad ki a jellegzetesen magyar sufniépítészet sem, a Kádár korabeli piramistetős családi házak és azok alig-variánsai. Kutyasétáltatók, hajléktalanok és horgászok portréi, a külföldi kézbe került magyar termékek listája, a 2006-os tüntetéssorozat jelképei, a fröccs változatai egyaránt helyet kaptak az atlaszban. „Ez a könyv nem Magyarország történetét mondja el, hanem Magyarország történeteinek terjedelmes gyűjteményét mutatja be” – írja Annelys de Vet a kötet zárszavában, amelynek megjelenését a Holland Királyság nagykövetsége is támogatta.
(Magyarország szubjektív atlasza, szerkesztette: Bujdosó Attila. Kitchen Budapest, 2011.)