Már terhet jelent a közös pénz

Az eurózónában élők többsége már nem tekinti saját országa számára hasznos eszköznek a közös uniós valutát – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból. Kína feltételekhez köti a bajban lévő európai államoknak nyújtandó további segítséget.

Nemsokára előterjeszti a közös eurókötvény bevezetésére vonatkozó javaslatát az Európai Bizottság – jelentette ki tegnap José Manuel Barroso, a testület elnöke. A javaslatot élesen ellenzik a németek, mivel óriási veszteséget jelentene nekik. Bár Barroso optimistán nyilatkozott, tegnap Strasbourgban az álláspontok jottányit sem közeledtek egymáshoz a közös európai államkötvények bevezetésével kapcsolatban.
Tegnap már csak 26 százalékos felárral lehetett értékesíteni a tízéves görög államkötvényeket, ami az euróövezet történetében rekordnak számít. Mindeközben Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia államfő Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnökkel folytatott telefonkonferenciáján leszögezte: Görögország jövője az euróövezeten belül van. Ugyanakkor a két nyugat-európai vezető azt is elmondta, hogy a hitelcsomag további részleteit csak akkor kaphatja meg Athén, ha életbe lépteti a megszorító intézkedéseket. Papandreu ígéretet tett a takarékossági program véghezvitelére.
A válság közepette egyre többen várják a segítséget Kínától. Ven Csia-pao (Wen Jiapao) kínai miniszterelnök most arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai országoknak először a saját portájukon kellene rendet tenniük, és nem Pekingre várni, hogy kisegítse őket a bajból. Úgy tűnik, a kínaiak már be is nyújtják a számlát, amiért portugál, görög, spanyol és olasz kötvényeket vásároltak, a kormányfő ugyanis azt kérte a Világgazdasági Fórum tegnapi ülésén, hogy Európa nyissa meg kapuit a távol-keleti óriás előtt. Közben az Egyesült Államok is bekapcsolódott az euróválsággal kapcsolatos helyzet rendezésébe. A helyzet súlyosságára utal, hogy holnap a lengyelországi Wroclawban az uniós pénzügyminiszterek ülésén először lesz jelen Timothy Geithner amerikai pénzügyminiszter, aki kifejezetten a görög állam csőd közeli helyzete miatt látogat az eseményre.
– Görögországot hagyni kéne csődbe menni, mert ezt a méretű államadósságot már úgyis képtelen lesz visszafizetni – nyilatkozta tegnap a Bloomberg hírügynökségnek Mario Blejer, az argentin jegybank korábbi elnöke, aki közvetlenül az ottani államcsőd után vette át a pénzintézet vezetését. Blejer szerint bár a görögök bedőlése a fizetésképtelenségig sodorná Portugáliát és Írországot is, ennek ellenére a görögök európai megmentésének közgazdaságilag nincs értelme.
Bizonyára az euróválsággal kapcsolatos súlyos eseményeknek is betudható, hogy az európaiak többsége – 53 százaléka – a közös uniós valutát saját országa számára nem tekinti előnyösnek – derült ki egy Brüsszelben nyilvánosságra hozott, az MTI által idézett közvélemény-kutatásból.