Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár és Claude Jacques történészprofesszor, a világ első számú Kambodzsa-szakértője vállalkozott rá, hogy megnyissa a Zelnik István Délkelet-ázsiai Aranymúzeumot a teljesen megújult Andrássy úti volt Rauch-villában, ahol a több tízezer darabos Zelnik-gyűjtemény ezer tárgya kapott helyet. Negyven év gyűjtőmunkájának köszönhetően mintegy kétezer darabos arany- és ezüstkincs látható itt tizenegy országból. A tárlat négy fő egysége közül az egyik a világ legnagyobbnak számító tyám arany- és ezüstkincsekből álló együttese, amely a Kr. u. III–XVI. század között fennálló birodalom ötvösművészetét reprezentálja 500-600 tárggyal. A másik fő egység a maszkgyűjtemény, amelynek 27 darabjából 24 az arany és három az ezüst, a harmadik a délkelet-ázsiai magasfennsík eltűnt királyságainak aranyszobrait, rituális tárgyait foglalja magába, a negyedik pedig a khmer birodalom aranytárgyait.
A múzeum közkinccsé teszi a legértékesebb tárgyak egy részét, miközben a gyűjtemény más részei a tervek szerint több nagy időszaki kiállításon jelennek meg a közönség előtt a világ különböző részein, illetve egy húszkötetes könyvsorozatban publikálják őket az intézmény munkatársai. A múzeum kifejezés egyelőre nem pontos, mert a Nemzeti Erőforrás Minisztériumtól még nem érkezett meg a szükséges akkreditáció, és ezt a sajtó a napokban szóvá is tette. – Nem ismerek nemzetközileg elismert muzeológust, kiállításszervezőt, esztétát, akit György Péternek hívnak – utal vissza Zelnik István a legkritikusabb cikk írójának kemény bírálatára –, úgy gondolom, a múzeum, a könyvsorozat lehetővé teszi a gyűjtemény minden egyes darabjának a tudományos vizsgálatát, az esetleges kételyek megfogalmazását. Ami pedig az akkreditációt illeti, az építkezés elhúzódása miatt nem tudtuk időben benyújtani a hiányzó iratokat, de az akkreditáció néhány nap múlva valószínűleg megérkezik – teszi hozzá kérdésünkre.
A villa hátsó részéhez illesztett, a liftnek és a lépcsőháznak helyet adó új szárny egyébként kiváló példája lehet a mai múzeumi célú épületbővítéseknek, mögötte pedig a trópusi kert adekvát környezetet teremt a műtárgyak bemutatásához. A több ezer évet átívelő remekműveket két szinten kilenc teremben mutatja be a kiállítás, amelynek minden részében megtalálhatók a buddhizmushoz kapcsolódó ábrázolások. Az „ezer Buddha” fala mellett helyet kapnak itt a sztúpa alakú ereklyetartók, fogadalmi táblák, szertartási edények is, a hinduizmus Siva-ábrázolásai pedig népcsoportonként és királyságonként eltérő módon tárulnak elénk. A termékenység fogalmát körüljáró Siva-kultusz szobájából a kincsek termébe léphetnek az érdeklődők: itt látható a gyűjtemény 10-12 legértékesebb műtárgya.
A kiállítás reprezentatívan mutatja be a tyám, a khmer és a jávai udvari kultúra, valamint a szárazföld és a szigetvilág törzsi kultúráinak magas színvonalú ötvösművészetét nagyrészt aranytárgyakon keresztül. Soha nem látott ritkaságok szerepelnek a törzsi kultúrák tárgyai között is. Ilyenek a vélhetőleg a halotti és őskultuszhoz kapcsolódó, ember alakú rituális tárgyak és maszkok, a bronzkori Dong-son aranydob vagy a tanimbari melldíszsorozat. A kiállítási séta után a kertben több ezer éves óriási tengeri kagylóhéjakból készült székek kínálnak pihenőt, de újabb vonzó célpont a Sövény Aladár Teaház és a wunderkammer, ahol megannyi indokínai kincs között autentikus ázsiai teákat, kávékat és falatkákat kóstolhatunk. Úgy tűnik, a gyűjtőnek minden részletre kiterjedt a figyelme: egyszerre nagyon személyesnek és közérdeklődésre méltónak tűnik az új múzeum.
Tárlatvezetés. A Zelnik István Délkelet-ázsiai Aranymúzeumban ma és holnap a múzeumalapító délelőtt 10, délután 15 és 18 órakor tárlatvezetést tart, amelyre a www.zelnik-collection.com honlapon lehet jelentkezni. A tárlat szeptember 22-től válik folyamatosan, a hét minden napján látogathatóvá.
origo.hu
Gázolt az M3-as metró Budapesten
