Nagyon közel Görögország csődje?

Több pénzzel kellene feltölteni az európai mentőalapot ahhoz, hogy elég tartalék legyen Görögország, illetve – a válság terjedése esetén – Spanyol- és Olaszország megsegítésére, ám erre az euróövezet vezetői egyre kevésbé hajlandók. Az uniós pénzügyminiszterek tegnapi tanácskozásán Timothy Geithner amerikai pénzügyminiszter egységes fellépésre szólított fel, hogy elkerülhetők legyenek a „katasztrofális kockázatok”.

Nem sikerült dűlőre jutni az euróövezet bajba jutott államainak megsegítésére szolgáló alap, az Európai Stabilitási Pénzügyi Eszköz (EFSF) feltöltésével kapcsolatban az uniós pénzügyminiszterek tegnapi találkozóján a lengyelországi Wroclawban. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy már Timothy Geithner amerikai pénzügyminiszter is részt vett a tanácskozáson, ahol a kormányok és az európai jegybank együttműködését kérte a jelenlévőktől annak érdekében, hogy a jelenleg 440 milliárd eurós kerettel rendelkező alap forrásait növeljék. Geithner szerint az emelésre azért van szükség, hogy elég tartaléka legyen az eurózónának Olasz- és Spanyolország esetlegesen felmerülő problémáinak kezelésére és a válság leküzdésére. A Reuters beszámolója szerint a javaslatot már most elutasította Németország, Ausztria és több más tagállam, Finnország pedig csak fedezet ellenében hajlandó megszavazni a mentőcsomag kibővítését. Végül annyiban sikerült megállapodni, hogy októberben döntenek a 110 milliárd eurós görög mentőcsomag következő részletének odaítéléséről, amennyiben a görögök teljesítik a korábban vállalt pénzügyi programjukat, amely adóemelésből és privatizációból kívánja növelni a bevételeket.
A találkozó pozitívuma, hogy az euróövezet dollárhoz juttatásában a későbbiekben együttműködik az Európai Központi Bank (EKB), a brit jegybank, az amerikai jegybank feladatát ellátó Fed, valamint a japán és a svájci központi bank is.
A wroclawi találkozóval párhuzamosan újabb vészjósló előrejelzések láttak napvilágot az euróövezet jövőjét illetően. Londoni pénzügyi elemzők szerint a lassú fejlődés miatt már most „nagyon magas” a kockázata a valutaunió szétesésének. Az Economist Intelligence Unit gazdaságelemző csoportja a szétesés valószínűségét már 40 százalékra teszi. Kockázati forgatókönyveikben a fordulópontot az olasz válság mélyülése jelentheti, de lehetségesnek tartják az eladósodott déli tagállamok leválását, vagy Németország kiválását a valutaközösségből, amely egyben az euró végét is jelentené. A Reutersnek nyilatkozó elemzők többsége szerint Görögország egy éven belül csődbe jut. Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász a Bloomberg hírügynökségnek nyilatkozva újabb válsághullám visszatértét jósolta.